X-Faktor koncert Fehérváron

Vastag Csaba, Takács Nikolas, Király L. Norbi, Janicsák Veca és Wolf Kati koncertje 

2011 január 30-án vasárnap, a székesfehérvári Arév Sportcsarnokban.

Vendég: Tóth Gabi

Előzmények:

A koncerten osztogatott szórólap

Elöljáróban el kell mondanom, alapból szeretem a zenei tehetségkutatókat, az összes eddigi Megát lelkiismeretesen néztem, de mikor elkezdődött az X-Faktor, az már kapásból sokkal jobban tetszett, hétről-hétre, szinte lankadatlan lelkesedéssel néztem már a középdöntőt is, majd az élő adásokat. Ahogy telt az idő, egyre jobban megkedveltem a "versenyzőket", főleg Nikolas, Norbi voltak a kedvenceim, de szeret(t)em Veca hangját is, és Csaba is nagyon erősen "feljött nálam" a műsor közepére-végére. De tulajdonképpen szinte az összes döntőst kedveltem, színes kis társaság, klassz egyéniségek. ;) Mikor Karácsony közeledtével haladtunk a műsor vége felé, és emlegetni kezdték az Aréna-beli nagy koncerte(ke)t, ami majd megrendezésre kerül, hát bevallom, kissé irigykedtem, de azért sokalltam közben a jegyet. :P Viszont a kíváncsiságom megmaradt, főleg miután tesóm is volt az utolsó előtti döntőn, bár igazság szerint sok érdekes infót nem csöpögtetett. :DDD

Erre a koncertre Cecó hívta fel a figyelmemet, valamikor a Karácsonyt követő napokban. Illetve, kérdezte hogy nem-e érdekel bennünket, nem akarunk menni? Akkor én kapásból azt mondtam, hogy hiába mennék szívesen, valszeg nem lenne kivel leutazni, és majd  inkább kinézek magamnak 1 pesti koncertet.. (Mint később kiderült, Cecó úgy értette, hogy ő is jönne, de akkor így elsőre ez baromira nem esett le, mert úgy tudtommal ki nem állhatta őket a műsor alatt, nem is nagyon nézte. :) ) Asszem abban maradtunk, hogy még vacillálok, mert mikor megláttam belinkelve, az Ákos jegyiroda oldalán az infókat (kik jönnek, és hogy csupán 2.500 Ft a jegy), rögtön gondolkodóba estem.  :) Ráadásul szvsz az 5 legjobb / legérdekesebb hang (csapat) jött össze, nem is kívánhattam volna jobbat: Csaba, Nikolas, Kati, Norbi és Veca. Mindőjüket nagyon csípem. Ezután Cecó leszögezte, hogy természetesen őt is ÉRDEKLI, bár a döntőket finoman szólva csak fél füllel hallgatta, és szándékosan kereste rajtuk a kritizálni valót. :) Főleg Norbit pécézre ki e-célra, ami egyébként nem túlságosan lepett meg, lévén erősen megosztó személyiség! HEHE Aki szereti (mint pl. én) olyannak szereti, mint amilyen...

Nos hát, hamar megbeszéltük ketten, hogy végülis MEGYÜNK a koncertre. ;))) A jegyek megszerzése 1 kész tortúra volt, melynek részletezésébe nem megyek bele, a lényeg hogy az Ákos jegyiroda hatásos kis "pánikot keltett" és jó kis reklámot csinált magának, a kevesebb, mint 3 óra alatt elfogyó jegyekkel, amit du. 3-ra ígértek, és Cecó fél 5-kor már csak a hűlt helyüket találta... Végül Cecó apukája volt az, aki hősiesen elvállalta, hogy elmegy a másnap reggelre még beígért "maradék" jegyekért.  Mikor már teljesen lemondtunk róla, és lógott az orrunk (mert addigra jól beleéltük magunkat), akkor jött a jó hír, hogy sikerült vennie jegyeket nekünk (2 állót), és maguknak is Cecó anyukájával (2 ülőt). Hát akkor nagyon megörültünk!!!! Már csak várnunk kellett, és igazság szerint a máskor lassan vánszorgó január most meggyorsította lépteit! :)) Cecó addigra bőven behozta "lemaradását" az énekesekkel kapcsolatban, letöltötte az összes eddigi CD-t, én pedig kiírtam neki 1 válogatást a legjobb-legütősebb dalokból, azokat is szorgalmasan hallgatta. ;) Amúgy se múlt úgy el nap, hogy ne gondoltunk volna rá, vagy ne hallgattuk volna őket. ;) 

Cecó volt olyan szemfüles, hogy fehérvári plakátot is szervált magunknak, méghozzá úgy, hogy az utcáról lopkodta össze, de nagyon ügyes volt! :) Igaz, hogy csak a fekete körvonaluk látszik, de így is nagyon klassz! ;))

Utazás:

Sajnos vasárnap estére esett a koncert napja, de meg tudtuk úgy beszélni, hogy már szombat du. 4-re lementem, és csak hétfő reggel jöttem haza. Az idő így is nagyon hamar elrepült. Nem lehetett okom panaszra, mert Cecó felajánlotta (ill. ragaszkodott hozzá!), hogy szülinapom alkalmából a jegyemet állja, amit ímmel-ámmal elfogadtam, persze örültem neki, csak túlzásnak tarto(tta)m. Cecó szülei, mint legutóbb is, most is nagyon szívélyesen és kedvesen fogadtak, nagyon aranyosak voltak. ;) Még délután, miután a szép új vonattal megérkeztem (pár perc sétára van csak a pályaudvar), kölcsönösen felköszöntük egymást (volt- és eljövendő szülinap), majd elindultunk megnézni a helyszínt, ami tényleg nagyon közel volt, kb. 5 perc gyaloglásra. ;) Ilyen közel koncertre még nem mentem! :DDD Soha rosszabbat! Nézelődtünk, kicsit fotóztunk, aztán kerülővel hazabandukoltunk. Otthon a földrengés volt a téma, amiből mi az égvilágon semmit sem vettünk észre! Amúgy is el voltunk foglalva saját magunkkal és a koncerttel! ;))) Aztán hamar eltelt az este, majd a másnap de. is, bár bevallom, kissé talán ráérősebben készülődtünk a kelleténél. :P Azt beszéltük meg, ha nem lesz túl hideg, már 13 óra körül kimegyünk, ha még nincs ott senki, akkor legfeljebb visszamegyünk a közelibe Mekibe. Aztán reggeli-ebédeltünk, kicsit beszélgettünk, aztán cicomázkodás közben jól elszaladt az idő. :P Ja, és még koccintottunk is, Cecó kávélikőrrel, én páleszt ittam, de sajnos?! nem éreztem meg belőle ilyen jóllakottan az égvilágon semmit. :DDDD 

Várakozás:

Végül úgy adódott, hogy 14:00 körül értünk ki a helyre, először azt hittük, ááá még senki sincs, utána láttuk, hogy mégiscsak áll 2 sorban a főbejáratnál kb. 20 ember. Ezeknek nagy része együvé tartozott.... Gyorsan beálltunk, mert utánunk nem sokkal már jöttek mások is, és úgy helyezkedtünk, hogy elénk már ne tudjanak beállni persze. Az idő szerencsére egész kellemes volt, de azért jól felöltöztünk. Az előttünk levő kis társaság (jópár fiatalabb gyerekkel) igencsak fázott, de ahogy láttam, nem igazán voltak túlöltözve, többen bőrdzsekiben voltak - magára vessen az ilyen! Az ott töltött, több, mint 1 óra viszonylag gyorsan eltelt, csak az nehezítette, hogy akarva-akaratlan hallgatnunk kellett az előttünk levők fárasztó és erőltetett poénjait... Utánunk nem sokkal már egyre jobban gyűltek az emberek, nemsokára már nem láttam ki a hátam mögül. Még a secur-ok is csak UTÁNUNK érkeztek meg! Fél óra múlva pedig már szó szerint kígyózott a sor, ami később egészen a szemben lévő házig húzódott, és még onnan is kanyarodott. Én úgy tippeltem, 150-200-an lehettek akkora. Mikor még fele ekkora se volt, láttunk 1 kamerázó faszit a hátunk mögött pár m-re. De hogy végülis mit és mennyit kamerázott, azt nem tudom. A kis társaság legelöl várakozó tagjai leselkedtek be az ajtón - ablakon, párx mintha Tóth Gabit vélték volna felfedezni, nem tudtam eldönteni, csak hülyülnek, vagy tényleg látták vhol benn. :P Kis idő elteltével már hallottunk kiszűrődő hangokat, először csak hangpróbát (1-2-3), aztán valami énekféle is kiszűrődött, de nem ismertem fel... (talán Kati).

Eltelt a 15:00 óra, és a tömeg csalódottan vette tudomásul, hogy 00-kor bizony nem fognak minket beengedni. Kicsit reménykedtem, hogy esetleg előbb beengednek, a hidegre való tekintettel, de hamar lemondtam erről... Volt, aki hőbörgött, meg hogy majd így meg úgy megmondja, de mi jól tudtuk Cecóval, hogy ennek a "kikéremmagamnak" semmi értelme sincsen, attól nem jutunk be előbb, max. azt lehet elérni vele, hogy felbőszítsük a secur-okat, és magunkkal b@sszunk ki... Az utolsó negyed óra azért is telt csiga-lassan, mert az idióták szinte számolták előttünk a perceket.. Azért kiszólhattak volna az illetékesek 15-kor, hogy még kb. fél órát várnunk kell. Legközelebb, ha ilyen van, biztos hozok mp3-at, oszt' azzal elvagyunk legrosszabb esetben...

Bejutás:

1. sor széle: A piros karika jelöl bennünket Cecóval. :) Teltház!!!

Tehát fél 3 biztosan volt, mikor nyitották az ajtókat. Addigra már kigombolkoztam, előre kinyitottam az övtáska 2 rekeszét és lássák, "nincs benne semmi érdekes". Most is Cecó ment előre, eleve ő ismeri a helyszínt, nekem lövésem se volt. De csak követnünk kellett az előttünk levőket. Végülis a női secur csak annyit kérdezett, nincs-e nálam vmi rágcsa, és a kabátom zsebeit picikét megtapogatta, aztán mehettem is. Itt még előttem volt Cecó, de utána kicsit lemaradtam, mert megnézték a jegyem, de nem akarta letépni, én meg nyújtottam, hogy inkább tépje le, nehogy ebből legyen baj, ha esetleg még vhol megnézik. Balra kis folyosó, (közben osztogattak papírokat, és kis szórólapokat, amin végre rajta voltak a fellépők),  majd kis lépcső, és máris az Aréna tetején találtuk magunkat, ahol kezdődtek a széksorok.  Mikor lenéztem, láttam, hogy már  kb. 30 ember ott toporog a kordon előtt. Pá-pát intettem magamban az 1. sornak... 

Sokat menni nem kellett, hanem rögtön lépcsőzni, és menni a küzdőtérre. Illetve több lejárat is volt, de ez az első esett legközelebb. Namost, sokan akik már 1-2 órája kinn dekkoltak, és sprinteltek 1000-rel, a székeket látva azokat rohanták meg!!!! Én pedig mentem szemellenzősen a küzdőtérre, bár a lépcsőn visszavettem, mert zakkanni nem volt kedvem, és nem volt könnyű a lejutás a széles - keskeny - széles fokokon.. Cecó pár m-rel előttem. Mielőtt odaértem volna, fél mp alatt felmértem a terepet, úgy láttam nagyjából, hogy az 1. sor már tényleg betelt. Azt láttam még, hogy középen, a 2. sorba még be lehet állni úgy, hogy 2 ember között szépen látni lehet... 1 mp töredékéig vacilláltam ezen, majd meg is láttam Cecót, a jobb szélen, odamentem, aztán ő gyorsan, szó szerint "berántott" maga mellé! :)) Akkor eszméltem fel, hogy ott a kordon, és az 1. sorban állunk!!!! Körülnéztem, és akkor láttam, hogy bár majdnem a legszélen állunk, de a színpad nem túl széles, és alacsony is, tehát remekül rálátunk közelre, és a másik szél sincs annyira messze! :DDDD Persze, előtte megbeszéltük, hogy ha választani kell, inkább az 1. sor széle, mint a 2. közepe! Cecó ehhez is tartotta magát, nagyon ügyes volt ezúttal is! Én ilyenkor mindig leblokkolok, de neki különleges érzéke van hozzá, hogy megtalálja a "lyukakat". ;) Ezentúl mindig őt fogom előre küldeni! :)) Mert aki volt valaha nagykoncerten, jól tudja, hogy ilyenkor nincs idő tökölni, minden mp számít... Cecó szerint szerencsénk is volt, mert a mellette álló lányok még kicsit tökölődtek, mit csináljanak, mielőtt normálisan beálltak volna. 

Ekkor 15:45 körül járhatott. A hangszóróból külföldi  zene szólt, határeset. Szépen nekiálltunk levetkőzni. Utána tűnt fel csak, hogy Király L. Norbi van a színpadon, és valamit dumált a közönségnek, nagy lazán, már nem emlékszem. :))) A lépcső mellett pedig hamar kiszúrtam Vastag Csabát is, ő is mondott valamit. Ekkor még világos volt. Megnyugodtunk. Cecó hamar el is ment a mellékhelyiségbe, én pedig vigyáztam a helyét. Sokaknál különböző színű hurkapálcikás zászlókat láttunk, mindenkinek volt, Csabának sötétkék, Norbinak sötétzöld, Nikolasnak narancssárga, Vecának lila, Katinak ciklámen. Kicsit elkenődtem, hogy nekünk nem nyomtak a kezünkbe ilyet, Cecó 1 teával visszatért, és mondta, ilyet biztos külön lehet venni. Na, gyorsan lemondtunk róla. Különben sem tudtuk volna fogni, fotózás közben,  én még jegyzetelni is akartam a számokat. A széksorok baromi gyorsan teltek meg, 16:00-ra már alig volt hely. Amin tökre csodálkoztunk, és biztosak voltunk benne, hogy még aki eredetileg úgy jött, hogy állni fog, az is meggondolta magát, és inkább leült. Bár tényleg elég jó volt a rálátás, minden oldalról, meredeken ívelő széksorokkal. De akkor is röhej, hogy 3/4-ig megteltek a székek, a kordon előtt pedig 3 sor állt összesen... Kb. mint a Lobos-on, beszéltük is... 

Cecó anyukája és apukája is 4 körül jöhetett, gondolták, bőven elég az, Cecó nemsokára ki is szúrta őket a tömegben. Aztán azt figyeltük, hogy keveregnek szegénykék, először maradtak a jobb szélen, majd elmentek egészen a másik szélre, vissza a jobbra, álldogáltak tanácstalanul. Még pont időben jöttek, mert már nem sok hely maradt, kivéve a jobb szélen kb. 100 széket, ami feltűnően üres volt. Nem véletlen, az volt a később érkező VIP-seknek fenntartva.  Mondta is Cecó, hogy Apukájának már biztos tele van a hócipője, és többet el nem jön ilyen helyre... Végül kb. negyed óra keresgélés után kikötöttek a bal szélen az utolsó szektor belső oldalán, lenn. Tehát a színpadnak teljesen oldalt, viszont onnan is jó volt a rálátás és közel is volt. Cecó integetett nekik, ők is vissza, aztán én is, hogy lássák, Cecó nem "vesztett el". HEHEHE

Az ülőknél is szép számmal akadt zászló, többnyire vegyesen, de az azért feltűnt, hogy Csaba kéklik és Nikolas sárgállik leginkább. Azért akadt lila és sötétzöld is, Kati ciklámenjét viszont nem sokat láttam. Voltak, akik felmarkoltak az összesből. :P Mint pl. a tőlünk jobbra álló lányok is, akiknél Nikolas volt a favorit. Az ő zászlóját egyébként elírták, a Nikolas-t angolosan c-vel írták. A mögöttem álló kalapos lány tollal átírta. :))) Jól ráláttunk a hangosítókra is, és a lépcsőre , ami a másik old.-on nem volt, tehát a szerencsésebb oldalt fogtuk ki látatlanban is. Innen aztán lassan vánszorgott az idő... Főleg hogy a mellettem álló, 10 éves kislány nagyszájú anyjának a szövegelését kellett hallgatnunk. Csaba drukker volt, de felőle a többiek mehettek a "levesebe", aminek kb. 5 percenként hangot is adott. Főleg Norbit szidta, eléggé degradáló módon. Én azért jó hangosan elmondtam a kislány kérdésére, hogy Norbi és Nikolas a fő-kedvenceim, de SZERETEM MIND AZ ÖTÜKET ;))) A VIP-ben felfedeztük az "énekesnő" Lolát is, az okostojás nő szerint, persze, mert ő és Gabi jó barátnők. Még rá is zoom-oltam a kislánynak Lolára, mert azért elég messze volt, bár szabad szemmel is fel lehetett ismerni. A kislány szegény biztos unatkozott ott órákig, ezért többször beszédbe elegyedett velem. Az anyuka közben úgy adta elő magát, mintha Csaba és ő puszipajtások lennének, és minden 7en találkoznának, sőt majdnem hogy rokona lenne... Úgy beszélt róla, mintha azt is tudná, milyen időközönként jár ki klozetre. Ez még OK, de a többieket nem kellett volna oltogatni!!!

Vendég: Tóth Gabi:

Telt az idő, és szerintem már jócskán eltelt 17:00 óra, mire jött Tóth Gabi. Persze a nagyszájú anyuka ezt sem állta szó nélkül, csak 20x mondta el, mennyire rühelli a lányt, és szerinte 1 tehetségtelen senki, biztos kinn lesz a hasa, meg hogy fog majd kinézni, stb. Próbáltunk rá nem odafigyelni, mi kíváncsian vártuk Gabit. Még nem hallottuk élőben, de én nagy reményeket fűztem hozzá, szerintem jobb / színesebb a hangja, mint a nővérének, és neki többféle stílus jól áll. Nem voltam róla mindig jó véleménnyel, de szerintem az utóbbi pár évben pozitív irányba változott, őszinte, laza, vagány lánynak tűnt. Apu hallotta őt a Városligetben fellépni, és mesélte, kb. 1 órát lenyomott teljesen élőben, és szerinte NAGYON JÓL énekelt. Pedig ha az ő operához szokott vájt füle szerint jó, az nem kis dolog. Szóval jót vártam Gabitól. Jött 1 csávó, és hozta a mikrofonállványt, majd a hozzá tartozó mikrofont állítgatta, ami az a retro ezüst csíkos típusú volt. Szerettem volna lefotózni, de akkor már PONT AZ ORRUNK ELŐTT helyezkedett el 1 secur (összesen 3 volt, elosztva a kordonok előtt), és nem is mozdult el onnan szinte egész idő alatt, amíg Gabi a színpadon volt. :(( Előtte már elővettem sutyiba a gépet, és rátettem a hevedert, hogy a vállamra tudjam tenni, de mivel nem láttam elővéve senkinél, nem mertem menőzni vele. 1-2 képet lőttem el az üres színpadról. és 1-et sikerült a mikrofonról, amikor a secur nem volt ott. Addigra már jobban megtelt a küzdőtér, de még mindig sokan elmaradtak azok közül, akik a dedikálásra mentek, és valszeg nem siették el a visszajövetelt. :P 

Aztán Gabi minden különösebb "csinnadratta" nélkül jött fel a színpadra, azt hogy bemondták a nevét vagy bemutatkozott, arra már nem emlékszem. Elmondta, hogy azért jött, hogy felpörgesse a közönséget, az X előtt. Fekete szerkóban volt, és picit tényleg kinn volt a hasa, de nem ízléstelen módon. Keskeny telitalpú szandálban volt, de a csinosabb fajtában. A friszkója a mostanában szokásos platinaszőke, középen felállított, vagány rockeres volt. Szerintem nem áll neki rosszul, illik a vagány habitusához. 1 népszerű, külföldi slágerrel kezdett, a „Mercy”-vel, amit Duffy vitt sikerre. A zenei alap nagyon jól szólt, nagyon igényes volt, a hangosítás klassz. Hát, azt kell mondjam, szerintem még JOBBAN énekelte Gabi, mint az eredetit a csaj. Duffy "kacsahangjától" én nem vagyok oda. :P 

Szóval Gabi hangja nagyon jól szólt (teljesen ÉLŐBEN énekelt!!!), rögtön feltűnt, hogy jól nyomja, profi módon, lazán, a kisujjából kirázza. Volt benne kakaó bőven. Buzdította a közönséget tapsra, közben még picit táncikált is, hát a közönség elég egykedvűen fogadta sajnos, pedig ő mindent megtett. Mi azért tapsoltunk neki, így tettünk volna akkor is, ha nem tetszik, ha már az 1. sorban állunk, hogy is nézett volna ki, ha csak állunk mint 1 cövek. Ráadásul jó is volt. Ezen kívül még 4 számot énekelt,  a sorrendben nem vagyok biztos, de volt a „Valami Amerika Még”, a „Highway to Hell”, Pink „U and Ur Hand”-je, ami megint csak remek választás volt. Sőt, most hogy imént meghallgattam az eredetit, szinte azt mondom, Gabi jobb volt, nagyon íve van az énekének, remekül szóltak a mély, és a magas hangjai is, és a számban lévő "nyögések" is szuperek voltak. :) Ami utólag tűnt fel, hogy közel sem olyan rekedt már a hangja, mint a kezdetekkor, hanem elég "élesen" szól, a magas részeknél. Nekem abszolút pozitív csalódás volt a teljesítménye, pedig nem vártam rosszat! Az első szám után kért 1 kis segítséget a mikrofonnal, mert túl alacsony volt neki, ami nem lepett meg, már az elején kiszúrtam, hogy túl alacsonyra állították neki. :P De nem jött zavarba, lazán fecsegett, közvetlen volt és aranyos. Jól kezelte a helyzetet. Utána kiszólt valakinek a bennfentesek közül, és kérdezte, mit énekeljen. Pontosan nem emlékszem a dolgokra, mert azzal voltam elfoglalva félig-meddig hogy a secur még mindig előttünk áll. Cecó bátor volt, mert elől hagyta a gépét, sőt fotózott is kb. 5-öt, amik egész jók lettek. Bár az ő gépe kisebb valamennyivel, enyém legalábbis ránézésre komolyabbnak tűnik, és nem mertem kockáztatni, hogy a secur szám szóljon, vagy legrosszabb esetben elvegye. :S Nagyon rosszul éreztem magam emiatt, és végig feszengtem, mert úgy fotóztam volna! Főleg, hogy Gabi többször odajött a szélre, és ott énekelt,  egészen közel, (kb. 2 m-re), volt hogy a ládára is felállt, sőt a secur háta mögött mutogatott rá dal közben, vicces volt, és jópofa. :))) Ezt tök jó lett volna fotózni, akár videózni. De mindegy mostmár...  Ügyesen mozgott, és táncikált, látszik, hogy nem kényszerből teszi, még ennyi év után is elemében van a színpadon, élvezi, amit csinál, volt benne tűz. Utolsó dala a legújabb, „Elég volt!” című volt! Megkérdezte, hogy láttuk-e őt előadni ezt a dalt az X-döntőben.  :) Utána megköszönte, hogy ilyen kedvesen fogadtuk... Na ja, marhára. :SSS  Sokkal jobb fogadtatást érdemelt volna. Eleve furcsa, hogy őt hívták, biztos neki nagy szó, most hogy ilyen népszerűek az X-esek, mégis kissé degradálónak hatott, főleg a langyos közönség miatt.... Közvetlen volt, és tök normális. Kár, hogy csak 5 dalt énekelt, nekem nagyon rövidnek tűnt a szereplése és ő maga szerintem bőven bírta volna még szuflával, még 1 órán keresztül is. Cecóval utána beszéltük is, ánblokk milyen pozitív csalódás volt számunkra, és ha lesz koncertje, akkor mi bizony szívesen elmegyünk majd! ;))) 

A "töltelék-fellépők" és a Szünet:

Bevallom, itt az időről már fogalmam sem volt, mennyi lehet... Feljött a színpadra Nyeste Attila (aki állítólag a fehérvári rádiónál van, és a koncert egyik fő támogatója), és beharangozta az első "idő kitöltő fellépőket" és hogy utánuk szünet is lesz. Már szépen megtelt a küzdőtér is, a széksorok dugig voltak, sőt már a lépcsőkön is ültek, akinek nem jutott hely.  Többször fel is szólították a népet, hogy a lépcsőn 1 sor közeledőt hagyjanak szabadon, és senki se foglalja a helyet a kabátjával. Még így is volt többszáz ember, aki a legfelső sorban, a széksorok fölötti álló részen rekedt... Tehát enyhén szólva TELTHÁZ volt. ;) Nekünk eszünkbe se jutott elmozdulni nehezen megszerzett helyünkről. Én keveset is ittam, nem akartam kockáztatni, hogy "x-ben legyen a lábam is" az egész este alatt. :DDD Szerencsére nem volt gondom ezzel, talán most először. Szerintem biztos voltunk 3000-ren. Jó volt látni ezt a sok embert, lőttem 1-2 képet is a tömegről, csak úgy saccra, hátrafelé! ;) Meg magunkról is, a kordon előtt, hát elég bénák lettek (mint általában). :P Na, az első tánccsoport nem tartott sokáig, kb. 5 percig, eléggé amatőr összevisszaság volt, de hát fiatal gyerekekről van szó. Utána jött csak a "neheze", ugyanis bemondták, hogy XY vezetésével jön 1 súlyzós torna-csoport, jött is a nő, középen, szája előtt mikrofon, kezében súlyzó, ahogy a csoportnak is. Na, ők bénáztak igazán, nagyon erőltetett volt! Többen a csapatból csak tessék-lássék-módjára csinálták, vagy alig bírták szuflával... Ennél még az is jobb lett volna, ha Uhrin Benedek bácsi énekli a Rebekát, egymás után 5x. A közönség nagyon unta, de a nő csak rendületlenül: "kettő, fel, 3 fel" szajkózta. Mondtam is Cecónak, hogy ilyen idétlenséget még nem pipáltam, hogy  1 heringként összezsúfolódott közönségnek, aki zenei koncertre jött, mi köze ehhez?! Persze, biztos jó reklám volt ez a csoportnak, és a nőnek. Aki miután kb. 10 perc után levonultak, még kb. 2 percig lihegett hangosan, mire kikapcsolták a mikrofonját, ez vicces volt! ;)

Közvetlenül utána 1 táncos-sportos csoport következett, szabadidő ruhában. Vezetőjük 1 messziről 15-nek kinéző 30-as csaj, kissé gyerekesen lapos, de azért sportos alakkal. Na, ő aztán kitett magáért, mert nagyon pörgősen, energikusan táncolt - mozgott. És végig mosolygott, élvezte, amit csinált. Végig őt néztem, főleg mert a tagok elég bénácskák voltak hozzá képest - pedig már 20-as korosztály volt. Ez legalább lekötött valamennyire. Addigra már szorosan álltunk a küzdőtéren, annyi helyünk volt Cecóval, hogy 1 helyben tudjunk állni. De még így is örültünk, hogy tudunk támaszkodni. Időről-időre azt vettem észre, hogy mintha kicsit mozdulnánk a sor közepe felé, persze, csak cm-ket, de azért ennek is örültünk... 

Szárnyra kelt a közönség soraiban, hogy "a Vastag Csaba nincs jól", ezt nagyokos-anyuka kezdte el terjeszteni, meg "különben is ki van merülve és nem fogja bírni". Beszéltük Cecóval, hogy reméljük, semmi komoly, és nincs alapja a dolognak... Még csak az kéne, ha az nem lépne fel az este során, akire talán a legtöbben várnak és akiről a közönség úgy döntött, hogy BENNE VAN AZ X.

Megint feljött Nyeste, és mondta, most kb. 15 perc szünet következik, lehet menni inni - enni stb. Mindezt úgy, mintha vmi állófogadáson lennénk, ahol a legfontosabb dolgunk az, ahogy zabáljunk... :P Azt mondta, az utolsó 5 percben lesz 1 számláló, és utána jönnek az este várva-várt fellépői. Szerencsére ez hamar eltelt, közben zene szólt a hangszóróból, azt hiszem. Mikor letelt volna az idő, már fotóztuk, és vártuk a KEZDÉST. De nem kezdődött el rögtön, hanem ismét Nyeste jött fel, bemondta, hogy itt van az RTL Klub operatőre, aki kérte, hogy a közönségben mindenki MUTASSON 1 X-ET, és videózott bennünket. A kamera felénk, a szélre is pásztázott, én az X-et akarva-akaratlan a fejem elé tartottam., de a TV-adásban rögtön kiszúrtam magam, feltűnő, türkiz színű pulcsim miatt. Persze, üdvrivalgás, meg minden. Ez nem tartott sokáig, a faszi intett, hogy "OK, köszi, elég lesz".

X-FAKTOR KONCERT:

7 óra volt, amikor megjelent a kivetítőn a hatalmas piros X, aztán egyszer csak kezdetét vette, amire órák óta várt mindenki! Bemondta a hangszóró VASTAG CSABA nevét, aki elsőként lépett színpadra. Természetesen hatalmas ováció és üdvrivalgás fogadta. Köszönt (asszem ő is bemutatkozott - mintha nem tudnánk :P), és rögtön bele is csapott a "Let Me Entertain You" című dalba. El is feledkeztem róla, hogy figyeljek a secur-ra, aki még mindig előttünk állt, automatikusan kezdtem kattintgatni. Mint kiderült, se most, se később, amaz rá se bagózott, még mikor a szemébe vakuztunk se rezzent az arca, ilyen pókerarcot még életemben nem láttam! Remek koncertkezdő dal ez, amúgy is nagyon szeretem az eredeti, Robbie Williams-féle verziót is!!! Csabától anno ez nem volt kedvencem, de most tomboltam, és tény, hogy nagyon jó hangulatot csinált rögtön! Vicces és vagány volt, ahogy dobálta – pörgette állandóan a mikrofont.  A reakciókból rögtön kitűnt, hogy bizony tényleg telve van az Aréna, volt taps, sikoltozás, huhogás. Csaba rögtön énekeltette is a közönséget. Sötét pólójára bordó, cipzáros, selyeming-szerűséget vett, erre a fekete zakót, de kilógott alól a lila ing. Érdekes 1 szerkó volt. Fejre kb. ugyanolyan volt, mint a tv-ben (viszonylag vékony testalkatú,) talán még fogyott 1 kicsit, de az arca nem volt sovány. Nem nézett ki rosszul, de tényleg kissé sápadtabbnak tűnt a kelleténél. Lehet hogy egyszerűen fáradt volt... 

Azért energikus volt, pörgött, és minden a helyén volt,  háttértáncosok is fokozták a hangulatot, de azért valahol érezni lehetett, hogy most nem ég a maximumon. A tv-ben tapasztalt szexis kisugárzásából én bevallom, nem sokat  érzékeltem.... Nem is kokettált igazán senkivel az 1. sorokból, legalábbis nekem nem tűnt fel. Úgy mondanám, hogy mindenkinek énekelt és senkinek. Szóval közvetlen volt, de azért  nem "szuggerált" úgy a szemével, ahogy a képernyőn szokta volt.  Taps, megköszönte, nem is nagyon beszélt utána, hanem gyorsan lement a színpadról.

Nikolas most is kalapban. :P

Őt azonnal követte TAKÁCS NIKOLAS, talán fő-kedvencem. Ráadásul egyik legszebb nótájával, a "Hallelujah"-val, ami csodálatosan szólt élőben is! ;)) Ebből Cecó videózott 1 kicsit. Akkora már meglehetősen melegem volt, erre mégis rázott a hideg. Meghitt volt az egész. Niko egyszerű fekete zakóban, asszem bő farmerban és most egész ízléses - elmaradhatatlan - fekete kalapban volt. A dal végén ő is hatalmas tapsot kapott, és sikolyokat, amin 1000-rel vigyorgott és látszott, hogy nagyon JÓLESIK NEKI, picit hitetlenkedve is fogadta, de csak mosolygott, mint a tejbetök. :)) Nagyon vidámnak és felszabadultnak tűnt éneklés közben- szinte végig mosolygott ének közben is - , bár ő se volt az a "rámászok a közönségre" típus. DE nyoma se volt a képernyőről ismert visszafogottságnak, sokat járkált, folyamatosan, mindenhol és mindenkinek énekelt. Hangja szuper volt, olyan, amit vártam. A vibrátókat se vitte túlzásba, ami miatt a műsorban több kritika is érte. Nagyon klassz volt! :)) 

Eztán JANICSÁK VECA jelent meg a színpadon, farmerban, fekete, aztékmintás pólóban és kis szürke blézerben. Meglepően oldott és beszédes volt, és mikor meglátta a saját zászlóit, BORZASZTÓ MEGÖRÜLT NEKI! Kérte, hogy akinél van, lebegtesse meg! Kissé szolidabb külseje volt, mint amit a tv-ben megszoktunk.  Haja ki volt engedve. Csinoska volt, nem cérnaszál, de nem is molett alakja van. Seal "Crazy-"jét adta elő. Rögtön feltűnt, hogy a hangja ugyanolyan magas és éles, mint a beretva, csak úgy , mint ahogy felvételről hallottam. Benne sem csalódtam, sőt inkább pozitívan. Aranyos volt és vidám.

Norbi itt már "zúz"! :))

KIRÁLY L. NORBI következett, ekkor borult ki igazán az Anyuka, és szidta megállás nélkül szegényt. Én megpróbáltam nem odafigyelni rá, és inkább élvezni a SHOWMAN előadását. ;)) Rögtön belecsapott a lecsóba, az "All Summer Long"-gal, ami egyik legnagyobb slágerévé vált a döntők alatt. Ráadásul táncosokat is kapott hozzá, fiúkat és lányokat cowboy-szerkóban, nagyon szuper és látványos volt. Bár ő hangilag elmaradt a többiektől, mégis nagyon profin lenyomta a dalt, hallatszott hogy már a kisujjában van! És persze vicces volt, elég volt csak a grimaszait figyelni! :) Néha közben ránéztem Cecóra és kérdeztem, hogy "ugye nem semmi ez az őrült?" - persze pozitív értelemben. Szerintem ő is szórakoztatónak találta, legalábbis remélem!!! :))

Norbi után, végül, de nem utolsó sorban, az ötösfogat "utolsó tagja", WOLF KATI jelent meg a színpadon. Nahát, mondhatom, hogy a legkellemesebb meglepetés Ő volt, mind hangilag, mind külsőleg. ;) ROPPANT CSINOS volt, szinte kifogástalan volt az alakja. Magas, karcsú, sudár és kecses volt, az egész lényéből áradt a báj. Arca is sokkal mutatósabb volt, mint a képernyőn. A haja is klassz volt, nagy hullámokban omlott le. Karakteres, de szerintem szép arca van. 35 körül van, de nem nézett ki így 30-nál többnek. Szürke-ezüst, modernül elegáns miniruha volt rajta, ami remekül állt neki! Nekem az este során ebben tetszett a legjobban. Sokszor jött közel hozzánk, ezért közelről is láthattuk, és nem találtam rajta semmi kivetnivalót. Örülnék, ha ilyen lábaim lennének. :P Azzal a dallal indított, amit talán a legjobban szeretek tőle, a "From Sarah With Love"-val. Most is teljesen acapellában ment az eleje, mint az 1. döntőben. Nagyon szépen énekelt. Sőt élőben szvsz SOKKAL JOBBAN szólt a hangja, mint felvételről! A döntők során több alkalommal volt hamiskás, de én ebből most semmit sem hallottam!!! Tetszett ő is a döntők alatt, bár mint személy semleges volt számomra. Személyesen viszont nagyon szimpatikus. 

Kati elegáns volt és csinos

Mikor végzett, meglepetésre NEM VONULT LE a színpadról, hanem beszélgetni kezdett, elmondta hogy nagyon csúszik a színpad, és hogy még fog énekelni. Ezen asszem Anyuka ismét kiakadt. Egyátalán nem volt Kati zavarban, nagyon nyugodt volt és kedves, eléggé  rutinosnak tűnt. Anastacia legelső nagy slágerével folytatta, amit mint mondta, nagyon szeret: "I'm Outta Love". Ez Cecó nagy kedvence (eleve Ana is), utólag kiderült, hogy vette is végig. Jó volt ez is. A blokkot pedig a döntőben is énekelt nagy slágerrel, a "When Love Takes Over" című pörgős dallal zárta le, de előtte megénekeltetett kicsiket - nagyokat, papagájként utánoztuk le, amit kért.. ;) Örültem, mert készült róla is jópár klassz kép.

Ezután újra Veca lépett a színpadra, ugyanabban a fölsőben, a blézert már levette, haját lófarokba kötötte. Tűzpiros magassarkú cipő volt rajta viszont. :) Azt a dalt énekelte, amit a legelső döntőben, Alicia Keys "If Ain't Got You"-t, ami már akkor nagyon tetszett, jól áll neki.Asszem az is elmondta, hogy nagyon szereti ezt a számot. Utána kérdezte, hogy szeretjük-e a magyar dalokat. Erre többen azt gondolták, hogy a nagy közönségkedvenc, a "Most múlik pontosan" jön, de Veca szándékos affektálás közepette vidáman cáfolt rá a dologra. A "Szerelem Első Vérig" következett, amit szinte sorról-sorra vele énekelt a közönség. Végül a "Listen" című számmal fejezte be, ami szintén szuper volt. A dalok között kommunikatív és kedves volt, nem olyan kis nyafka, mint amilyennek sokszor a tv-ben tűnt.

Norbi blokkja következett. Bejött fekete pólóban és vékony bőrdzseki-szerűségben. Ezúttal nem voltak táncosok. Már nem emlékszem, szó szerint mit mondott, de vagány és laza dumát nyomott, ha nem ismerném, azt mondanám, 1 picit spicces volt, de hát ő alapból ilyen. :DDD

A "Higher And Higher"-rel indított, ami találó szám volt számára. Most is majd megszakadtam, amilyen pofákat vág, meg ahogy eleve kinéz, hát csúcs volt! :)) A 2. száma a Tancsapda "klasszikusa" és balladája, az "Örökké Tart" volt. Ezzel hatalmas sikert aratott, a közönség imádta, és vele is szinte sorról-sorra együtt énekeltek! (Egyébként sem lehetett panasz a közönségre, mert nem voltunk restek becsatlakozni a dalba.) De ezután jött csak az ŐRÜLET NORBI MÓDRA: "You Can Leave Your Hat On"... Hát igen, tudtuk, mi következik! Joe Cocker eleve nagyon jól áll neki, hát még mikor levette először csak a bőrdzsekit, már ott tombolt a nép. Biztos ő is örült a teltháznak, mert elővette a mobilját és lefényképezte a közönséget. Anyuka erre elkezdett hangosan morogni miszerint "ez beteg, ez nem normális". Nem értettem, mit van úgy kiakadva ezen! Hát nem jó érzés lehetett látni ezt a többezer embert?! A kivetítőn megjelent a "18 éven felülieknek", és 1 sztriptíztáncosnő körvonala pirossal, tovább fokozta a hangulatot. Norbi minden mozdulatát sikoly és őrjöngés követte. Aztán tényleg nem szégyenlős, és a pólójából is kibújt - "mutogatva szexis felsőtestét", tetoválását - , persze közben folyamatosan idétlenül táncolt, meg ökörködött. :DDD Hát én szakadtam rajta, és úgy láttam Cecót se lepte meg a dolog, felkészítettem, hogy Norbinál bármi benne van a pakliban. ;) Aztán még énekelt egy 4. számot is, a "Let's Get Rock"-ot, ami szintén jó zúzós, abban ordibálhatott kedvére. ;) Ekkor már visszavette a dzsekit, de alá a pólót nem. 

Ezt követően ismét megjelent Csaba, akinek nagyon örültünk, mert már elég rég nem láttuk. :P Norbival duettben énekelték el a "What a Wonderful World"-öt, aranyosak voltak együtt, még a végén egymás kezét is megfogták, lett 1 ilyen fotóm is. ;))

A Nem adom fel zenekar és az X-ek

Csaba eztán tartott 1 kis beszédet, buzdított, hogy soha ne adjuk fel. Eztán ha jól emlékszem, feljött Nyeste és elmondta, a Nem Adom fel – zenekar fog énekelni, aki mozgás- és értelmi sérült tagokból áll. Szépen fel is bandukoltak a színpadra, lehettek vagy 10-en, volt köztük down-kórós, látássérült, mankós kisgyerek. Szívszorító volt. Még mielőtt énekelni kezdtek volna, és pár szót intéztek a közönséghez, percekig tartó vastaps fogadta őket. Aztán elénekelték a „Soha nem adom fel” című dalt, az 5 énekessel együtt, kézenfogva. Hozzánk talán Kati és a down-kóros fiú állt a legközelebb, aki az Istennek se engedte volna el Kati kezét, mosolygott, és csak simogatta a kezét, meg az arcát is a kézfejéhez dörgölte, nagyon aranyos volt! :)  Mikor befejezték az éneklést, kérték, hogy kifelé menet adakozzunk számukra. Akkor jutott el a tudatomig, hogy minden fillér nélkül jöttem, a pénztárcámat el se hoztam.  :(

Ezután a kis kitérő után folytatódott a koncert. Kati lépett színpadra, 3 dalt énekelt egy huzamban, ezúttal fekete, arany csillogású fölsőben, és a döntőből már ismert, merész, fekete „fűszoknyájában”.  :) „Kiss From a Rose” – csodálatos volt, majd a ’Hot Stuff” jött Donna Summer-től, akiről elmondta Kati, hogy nagyon szereti, és egy napon szeretne olyan sikereket elérni a szakmában, mint ő. Nekem talán ez tetszett most a legjobban, fantasztikus és pörgős volt! : ) Ráadásul Cecó erről olyan f@sza videót rittyentett, hogy csak na! :DDD Utolsónak Whitney klasszikusát, a „Saving All My Love For You”-t énekelte. 

Nikolas és Kati duettje csodás volt!

Utána Nikolas újabb blokkja következett. A „Akad Amit Nem Gyógyít Meg Az Idő Sem”-mel indított, majd jött az „Ain’t No Mountain High Enough”, „Crazy” (ami a döntőben baromira nem tetszett, sőt). De most nem csinálta azt az idétlen fejmozgást és sokkal több improvizációt rakott a dalba, sokkal lazább volt), tehát a dal egyértelműen pozitív csalódás volt élőben! ;) A „Crazy” – részt legtöbbször velünk énekeltette el. De 3 szám után nem ment le a színpadról, hanem következett a „Billy Jean” című örökzöld, amit hatalmas őrjöngés fogadott, és szinte sorról-sorra énekeltük vele a dalt! ;) Ezután Cserháti dala jött, „A Boldogság És Én”. Örültem, hogy egyszerre ilyen sok dalt énekelt, örömömbe csak az rondított bele, hogy amikor közel jött, 1x sem sikerült igazán jó éles képet csinálni róla, mert addigra mindig elindult. :( De azért őt bámulva 1x konkrétan elkaptam hosszabban a tekintetét, ahogy RÁM nézett, hát az klassz volt, örültem, hogy nem  csak néz, hanem lát is. ;)) Tényleg csupa mosoly volt a srác (ami szívből jött). Meglepetésre Kati jött fel a színpadra, csatlakozva hozzá, és együtt énekelték el a Mariah Carey – Luther Vandross-féle „Endless Love”-ot. A választás nem lepett meg, mert YouTube-on már hallottam Nikolas verzióját, ami szerintem JÓ VÁLASZTÁS a számára, főleg hogy a hangszíne alapból hasonlít Luther-ére. De Kati is nagyon szépen énekelt! Pedig ezzel a dallal kritikus vagyok, mert ugye egyik kedvencem… Azt egyértelműen hallani lehetett, hogy az MC-s verzióból készültek fel, és főleg Nikolas ismeri a dalnak minden egyes sorát, hanglejtését, csodálatosan „utánozta le” Luther-t. Ezért gondolatban nagy piros pontot adtam neki. A dal közben Csabó-barátunk biztos csuklott, mert rögtön emlegettem, és mondtam Cecónak, hogy kamerázza, vette is a 2. versszaktól! ;) Közben a háttérben rózsaszín pillangók szálltak, Kati pedig bordó hosszú ruhájában nagyon elegáns volt! Tetszett a zenei és a vizuális összhang kettejük között, szerintem már elég jók össze lehetnek csiszolódva. Az este egyik legszebb momentuma volt! 

Veca volt a legközvetlenebb!!!

Mikor levonultak, Veca utolsó blokkja váltotta őket. Fekete, csillogós fölsőt vett most. Nem kisebb slágerrel, mint az „I Will Always Love You” –val indított, de hát tudjuk, ez a kedvenc dala. Mikor elkezdte, egész csend lett. ;) Szuper volt élőben, külön jók voltak a hatásszünetek, még rátettek 1 lapáttal… A 2. a „Nothing Compares 2 U” volt, és sejtettük, hogy valami van készülőben, mert Veca tartott 1 kis beszédet, és elmondta, milyen sokat számít neki, hogy ennyire szeretjük, stb és ezt soha nem fogja elfelejteni és hogy ez a dal NEKÜNK szól köszönetként. Akkor már tudtuk, hogy le fog jönni a kordonokhoz, és csakis a mi oldalunkhoz, mert ott volt csak lépcső… Jött is, énekelt, és kezet fogott a szélső emberkékkel, majd felállt a közvetlenül előttünk lévő vaslépcsőre, ami térd-magasságban volt, és Cecó ORRA ELŐTT volt pár cm-vel. :DDD Persze, rögtön „megrohanták a kezek," aki csak elérte tapogatta, simizte, de durva szerencsére senki sem volt. Mivel az orrunk előtt volt, mi is megsimogattuk Cecóval. Nem zavarta a testi kontaktus, sőt szerintem örült neki! Könnyedén készíthettem volna „premierplán” képeket róla, de nem volt pofám közvetlenül a szemébe vakuzni szegénynek. ;) Majdnem 1 percig ott állt fenn, és énekelt. Aztán visszament, de megint megindult a kordon előtt, és sorban MINDENKINEK kezet nyújtott. ;) Természetesen nekünk is,  1 jó másodpercre határozottan megszorítottam a kezét. Ment egészen a kordon másik széléig, és amíg ráláttam, néztem sőt igyekeztem fotózni is! Nagyon aranyos volt! Mikor visszatért a színpadra, a már várva-várt „Most Múlik Pontosan”-nal köszönt el tőlünk, nem túlzok, ha azt mondom, hogy A-tól Z-ig énekeltük vele az egészet. ;) Cecót megkértem, hogy ezt videózza is. A legvégén nem le, hanem felvitte a hangot. 

Csaba itt már elemében! ;)

Utolsónak ki más, mint Csaba lépett a színpadra, ha fáradt volt, ha nem, ez biztosan szándékosan volt így kitalálva. Egyik kedvencével (ami az enyém is) a „You”-val indított. ;)) Ezúttal fekete zakó volt rajta. A „Jégszív”-et már úgy vezette fel, hogy nem volt túl jó érzés volt neki anno ezt énekelni, ugyebár a tesó-párbaj miatt… A 3. a „Reality” volt, itt is a gyors zenei alappal indították el, ami nagyon klassz! ;) Majd jött a "Királylány", amit szó szerint együtt énekeltünk vele, és kedvencem volt ebből a blokkból, itt végre a jól ismert, vagány Csabát láthattuk! Pörgött, mászkált, mászott, sikerült is róla itt jópár közeli kép! ;) Az ezt követő dalhoz azt mondta, muszáj felvenni a kék dzsekit, és jött az „It’s My Life”. Míg húzta fel a cipzárt, 2 kézzel, addig a mikrofont a lába közé dugta, hát ezt muszáj volt megörökítenem. :) Nagyon nagyot tomboltunk. Csaba végül a „Hangokba Zárva” című dallal búcsúzott.

A búcsú (meghatódva)

Ezután mind az 5-en feljöttek a színpadra, és az „Azért Vannak A Jó Barátok”-kal köszöntek el tőlünk végleg. Közben és utána folyamatosan pásztázták a közönséget és nagyon boldognak, meghatottnak tűntek. Elköszöntek, és levonultak, persze a tömeg rögtön elkezdett „visszázni”, de feljött Nyeste és közölte, hogy sajnos hiába. Felkapcsolták a villanyokat és véget ért a koncert. 

Hazafelé:

Megmozgattuk elgémberedett tagjainkat, míg a küzdőtér tömege hamar megcsappant. Mi még maradtunk pár percig, és csináltattunk 1 lánnyal 1 közös képet magunkról. Túl jó nem lett, mert kicsit homályos is a fejem rajta, meg mint aki nagyon nyúzott. Nem is tudom, mennyi volt az idő, de 9 – 9:15 felé járhatott. Felöltözködtünk, és elindultunk kifelé, elég hamar kijutottunk. ;)) Cecó szülei már kinn vártak ránk. Azt hittük, na, majd sopánkodnak, hogy milyen káosz volt a helyekkel, sokan voltak, meg minden, de nem így volt, 1 rossz szavuk nem volt, úgy vettük ki, hogy hogy nagyon tetszett nekik is, sőt mennének máskor is. ;) Cecó apukájának még integetett is kedvence, Kati, aminek nagyon örült! :) Hamar hazasétáltunk, csak 1 picit voltunk fáradtak. Cecó áthozott  1 kis meleg vacsorát, és közben feltöltöttük és megnéztük a képeinket. Ezzel aztán jócskán eltelt az idő, úgyhogy nyugovóra tértünk, hogy reggel 6-kor fel tudjunk kelni. Másnap Cecó kikísért a 7:32-es vonathoz, amit pont elértem, gyors búcsú, 2 óra múlva már itthon voltam. :)

Összegzés:

Bár jót vártam, azon felül is pozitív csalódás volt a koncert, nem spóroltak a dalokkal, (összesen 35) és bár sokat kellett várakozni, az aerobic-ot leszámítva nem volt vészes, és hamar eltelt az idő, az X-esek pedig csak úgy pörögtek egymás után. Bár a setlist nem teljesen olyan volt, amit vártam, és 1-2 fő kedvencem kimaradt, de nem voltam csalódott, értek kellemes meglepetések. Ánblokk mindannyiuk nagyon tetszett és jó volt őket élőben látni, és hogy NINCSENEK elszállva maguktól, a hirtelen jött sikertől, remélem, így is marad!!! Hozták azt a formát, amit „elvártam” tőlük, ezt folyamatosan több, mint 2 órában. Le a kalappal! Ezen felül hangilag Wolf Kati okozta a legpozitívabb csalódást, emberileg pedig nagy meglepetésemre Veca, és ez „tapitól” független. Egyátalán nem olyan kis hisztis – sírós, (nem is volt oka rá) mint amilyennek leírták a tv-ben, vidám és beszédes. De Nikolas vidámsága is meglepett, ahogy végigvigyorogta az egészet és láthatóan élvezte a népszerűséget. : ) Nyoma sem volt távolságtartásnak. Nagyon örülök, és hálás vagyok, hogy Cecó „rábeszélt” a koncertre, ennyiért nagyon megérte az 5. legjobb döntőst látni, szívesen megtenném újra, akár szólóban is, főleg Nikolast és Vecát, még akkor is, ha már nem ők lesznek az aktuális liblingek az országban. Remélem, lesz még erre alkalom. De azért még kiemelném Tóth Gabit is, aki szintén nagyon kitett magáért. A fellépők tehát maximálisan „kiszolgálták” a közönséget, újabb klassz és életreszóló élménnyel lettünk gazdagabbak. ;)

X-Faktor - Setlist:

1.      Let Me Entertain You (Vastag Csaba)

2.      Hallelujah (Takács Nikolas)

3.      Crazy (Janicsák Veca)

4.      All Summer Long (Király L. Norbi)

5.      From Sarah With Love (Wolf Kati)

6.      I’m Outta Love (Wolf Kati)

7.      When Love Takes Over (Wolf Kati)

8.      If Ain’t Got You (Janicsák Veca)

9.      Szerelem Első Vérig (Janicsák Veca)

10.  Listen (Janicsák Veca)

11.  Higher And Higher (Király L. Norbi)

12.  Örökké Tart (Király L. Norbi)

13.  You Can Leave Your Hat On (Király L. Norbi)

14.  Let’s Get Rock (Király L. Norbi)

15.  What A Wonderful World (Vastag Csaba & Király L. Norbi)

16.  *Soha Nem Adom Fel (Nem Adon Fel Zenekar & az 5 X)

17.  Kiss From a Rose (Wolf Kati)

18.  Hot Stuff (Wolf Kati)

19.  Saving All My Love For You (Wolf Kati)

20.  Akad Amit Nem Gyógyít Meg Az Idő Sem (Takács Nikolas)

21.  Ain’t No Mountain High Enough (Takács Nikolas)

22.  Crazy (Takács Nikolas)

23.  Billy Jean (Takács Nikolas)

24.  A Boldogság És Én (Takács Nikolas)

25.  Endless Love (Wolf Kati & Takács Nikolas)

26.  I Will Always Love You (Janicsák Veca)

27.  Nothing Compares 2 U (Janicsák Veca)

28.  Most Múlik Pontosan (Janicsák Veca)

29.  You (Vastag Csaba)

30.  Jégszív (Vastag Csaba)

31.  Reality (Vastag Csaba)

32.  Királylány (Vastag Csaba)

33.  It’s My Life (Vastag Csaba)

34.  Hangokba Zárva (Vastag Csaba)

35.  Azért Vannak a Jó Barátok (Az 5 X)

Írta és a fotókat készítette: Huszár Sarolta, 2011. február.