Ausztrália Jindabyne nevű kisvárosában szokásos éves horgász hétvégéjére indul a hegyekbe négy barát: Stewart, Carl, Rocco és Billy. A csapat egy fiatal bennszülött lány holttestére bukkan. Ahelyett, hogy értesítenék a rendőrséget, tovább piknikeznek, horgásznak, a lányt pedig a vízben kikötözik egy farönkhöz, hogy a sodrás el ne vigye. A rendőrségnek csak a hazatérésük után jelentik, hogy mi találtak. Feleségeik és a város lakói sem értik, hogyan hagyhatták ott a lányt a vízben napokig, miközben horgászgattak. Stewart felesége, Claire tudja meg a hírt utoljára. Az asszony kiborul a férje érzéketlensége láttán. A többiek kapcsolata is gyökeresen megváltozik a történtek után, sőt, a múlt sérelmei is felszínre törnek.
A film lassan bomlik ki és a horgásztúra is csak egy hosszú bevezető és karaktereket bemutató rész után veszi kezdetét. Ennek ellenére nagyon megkapó és elgondolkoztató film. Számomra hatásos volt az egész felvezetés és minden szereplő érdekessé vált az első percben. A négy férfi a mindennapok szürkeségéből kilépve szeretné kiélvezni azt a hosszú hétvégét, amelyre egész évben vágytak. A tökéletes kikapcsolódásukba ugyan "belerondít" egy hulla, ám ez sem szegi kedvüket és mint ha mi sem történt volna kiélvezik azt a pár nyugodt napot, ami kijár nekik. Közöny, önzőség, nemtörődömség, fásultság... és még megannyi érzelem kerül felszínre.
Vajon, ha nem "csak egy bennszülött lány" tetemére bukkannak, hanem egy gyerekére, akkor hasonlóan cselekszenek? Ha tudták volna, hogy meghurcoltatásban lesz részük a kései tanúvallomás miatt, akkor hamarabb jelentik a rendőrségnek az esetet? Vajon megtalálja a rendőrség a valódi gyilkost? Mindezen kérdések mellett számos családi dráma bontakozik ki a filmben, ami további gondolatokat indít el a nézőben. Talán pont azért, mert a válaszokat mi magunk adhatjuk meg, nyitottabbá válik a történet és minden néző egy kicsit a saját szája ízére formálhatja a végkifejletet.
Számomra remek kikapcsolódást és borzongató izgalmakat hozott a film. Ritkán figyelek a zenei aláfestésekre, de ennél a filmnél ez kiemelkedően jó benyomást tett rám. Megkockáztatom, hogy a vágások mellett ezeknek a zenéknek köszönhető - na és persze a kiváló színészi alakításoknak - hogy egy nagyon megkapó és többször nézhetős film kerekedett belőle. Laura Linney mellett kiemelkedő alakítást nyújt a férfi főszereplő, Gabriel Byrne is, akit 2009-ben Golden Globe-bal jutalmaztak egy televíziós sorozatban nyújtott alakításáért.
A lélektani film kicsit thriller, kicsit dráma. Ám inkább a lelkekben lejátszódó mozzanatokra, semmint a gyilkosságra helyeződik a hangsúly. Tehát én inkább a dráma és nem a thriller kedvelőinek tudnám ajánlani ezt a filmet tiszta szívből! Egyedül talán a rasszista szál néhány mozzanatát éreztem kicsit beleerőltetettnek, emiatt lesz az értékelésem: 8/10
