Steve Berry író nevét, illetve könyvének címét egy könyvesbolti kis ajánló lapon fedeztem fel, előtte soha életemben nem hallottam róla. A harmadik titok cím azonban felkeltette érdeklődésemet, főleg miután láttam, hogy Dan Brown is ajánlja az írót illetve a könyvet: "Vitathatatlanul a műfaj mestere" - Dan Brown.
Ha már pont ez az író is véleményezi, akkor gondoltam, hogy tényleg arról a harmadik titokról van szó, amire gondoltam. Azaz a - főleg katolikusok körében jól ismert - harmadik fatimai titokról. Jól gondoltam!
A könyv ismertetője:
Három jelenés, három kinyilatkoztatás, három évszázados titok. Portugáliában, 1917-ben a Szűzanya testet öltött, és súlyos titkokat bízott egy kislányra. Két titokra azóta már fény derült, de a legsúlyosabb, az egyház és a világ sorsára vonatkozó üzenetet a vatikáni levéltár őrizte hét lakat alatt, mindmáig.
A regnáló pápa éjjelente a levéltár titkos részlegében időzik. Egyetlen bizalmasát, Colin Michenert küldi el ahhoz a rejtőzködő paphoz, akinek biztos információi vannak a fatimai titok megfejtéséhez. Michener egykor a rendet választotta, lemondott a világi örömökről, és a nőről, akit szenvedélyesen szeretett. A küldetés végrehajtásához azonban szinte mind a hét főbűnt el kell követnie...
Az írót pedig így méltatták:
Steve Berry a New York Times bestsellerszerzője. Regényeit 37 nyelvre fordítják, ötven országban több mint tízmillió olvasó rajong műveiért. A harmadik titok nyaktörő és fordulatokban gazdag száguldás, amely egy világméretű összeesküvésről és a Vatikán milliókat izgalomban tartó rejtélyéről rántja le a leplet.
„Vatikán, hatalom, bűn és rejtély… Berry a legjobb” – New York Times
„Lélegzetelállító. Imádom” – Lee Child
„Nem csak olvasod, MEGÉLED” – James Rollins
Egyre kíváncsibb lettem a könyvre, így végülis elolvastam, és azt kell mondanom, sőt, a könyv jobban tetszett, mint amit Dan Brown-tól legutóbb olvastam (Az elveszett jelkép).
A történet egyik főszereplője Colin Michener, aki XV. Kelemen pápa személyi titkára. A pápa már öreg, egészsége megromlott, de jól van. Amikor csak teheti, felkeresi a vatikáni levéltár azon titkos részlegét, ahova csak és kizárólag a pápa teheti be a lábát. Itt van az a bizonyos harmadik fatimai titok, amit három látnok gyereknek Szűz Mária 1917-ben nyilatkoztatott ki, azonban 2000-ig nem hozták a hívők tudomására, egészen addig csak az első két titkot ismertük. Csakhogy a harmadik titok egy része eltűnt...
A pápa ellenlábasa, és trónjára pályázó bíboros, a nagyonis konzervatív nézeteket valló Alberto Valendrea bíboros néhány évtizeddel ezelőtt látta a teljes titkot, az eredeti kézírást, amit most nagyon szeretne megsemmisíteni. Ebben nagy segítségére van barátja és talpnyalója, Paolo Ambrosi. Lehallgató készülékeket raknak a szobákba, így minden a pápa és Colin közötti beszélgetésről tudomásuk van. Tudják, hogy Colin Romániába készül, hogy felkeressen egy árvaházban dolgozó Andrej Tibor atyát, aki annak idején portugálról olaszra fordította a titkot. Colinhoz csatlakozik egy nő, Katerina, aki valamikor (illetve még most is...) gyengéd érzelmeket táplált Colin iránt, de a férfi az egyházat választotta. A még mindig mérges nő először elfogadja Valendrea megbízását, hogy neki dolgozzon kémkedve Colin után, aztán persze hamarosan megbánja ezt a döntését...
Az események aztán sűrűsödnek, amikor Ambrosi megöli Andrej Tibor atyát, hogy senkinek ne tudja kikotyogni a titkot. Majd meghal XV. Kelemen pápa is, utódja pedig Valendrea lesz. Colin tovább nyomoz Medugorjében, abban a horvát városkában, ahol szintén sok jelenés történik, majd eljut XV. Kelemen pápa szülővárosába, a németországi Bamberg-be is, ahol végülis megtudja, hogy mi a harmadik titok elveszett része. Itt ismerhetjük meg a teljes szöveget. Az elveszett rész (ez természetesen az író fantáziájának szüleménye!!!) szerint:
- ...az Úr szolgálatába állni nem kizárólag a férfiak törekvése...,
- ...az Úr papjait nem szabad megfosztani a szerelemtől és egy társtól, sem pedig gyerekvállalás örömétől...,
- ...a szeretet nem ismer határokat; amit a szív érez, az valódi, mindegy hogy ki vagy mi iránt...,
- ...az Úr rábízza valamennyi nőre magzatát...
Gyakorlatilag ebben az író által kitalált, elveszett részben benne van mindaz, ami miatt manapság sokan támadják az egyházat, és sokan várnak valamiféle előrelépést (tehát miért nem lehetnek női papok, miért nem házasodhatnak a papok, és emellett itt van az abortusz illetve a homoszexualitás kérdése...)
Ambrosi üldözőbe veszi Bamberg-ben Colint és a nőt, de sikerül sarokba szorítani, és minden bűnét, amivel Valendrea-t meg lehetne buktatni, diktafonra mond, és eltűnik. Amikor ezt megmutatják Valendrea-nak, felajánlják neki, hogy haljon meg úgy, mint néhány napig uralkodó pápa, vagy pedig legyen ő a történelem első olyan pápája, akit gyilkosságban való bűnrészesség miatt bíróság elé állítanak. Valendrea persze az öngyilkosságot választja és altatókat vesz be. Az új pápa pedig bizonyára nem visszafelé, hanem előremozdítja az egyházat bizonyos kérdésekben...
Összességében tetszett a könyv, érdekes volt, néhol izgalmas egy normális végkifejlettel. Biztos, hogy valamikor újra olvasom majd, sőt, kíváncsi lettem a szerző további könyveire is, a már megjelent A templomosok öröksége, illetve a szeptemberben megjelenő A borostyánszoba címűekre is. Ha tehetem, akkor azokra is sort kerítek majd.
A harmadik titok nálam 10/8.
Végezetül pedig a 2000-ben nyilvánosságra került harmadik fatimai titok hivatalos, magyar fordítása - amiből természetesen nem hiányzik semmi:
Istenem, Irántad való engedelmességből írok, melyet Őexcellenciája, a Leiria-i püspökön, valamint a Te és az én Legszentebb Anyámon keresztül parancsoltál meg nekem. Az első két rész után, amelyet már elmondtam, a Miasszonyunk balján, egy kicsit magasabban, Angyalt láttunk, bal kezében tüzes karddal: szikrázva lángra lobbant, és úgy tűnt, mintha fel akarná gyújtani a világot. De kialudt azzal a ragyogással érintkezve, amely Miasszonyunk feléje nyújtott jobb kezéből áradt. Az Angyal jobb kezével a földre mutatott, és erős hangon mondta: Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat! És hatalmas fényben, amely Isten volt, láttunk egy Fehérbe öltözött Püspököt, valahogy úgy, mint amikor személyek láthatók egy tükörben, amely előtt elhaladnak, és az volt az előérzetünk, hogy ő a Szentatya. Láttunk több más püspököt, papot, szerzeteseket és szerzetesnőket, amint meredek hegyre felkapaszkodtak, melynek a csúcsán egy nagy kereszt volt nyers fatörzsekből, mintha kéreggel borított parafából lenne. A Szentatya mielőtt odaért volna, áthaladt egy félig lerombolt városon, és félig remegő, imbolygó léptekkel, a fájdalom és a bánat súlya alatt, imádkozott az útja során látott holtak lelkéért. A hegy csúcsára feljutva térdre esett a nagy Kereszt tövében, ahol egy csapat katona megölte több fegyverlövéssel és nyilakkal. Ugyanígy egyik a másik után, meghaltak a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők és különféle osztályhoz tartozó és helyzetű más világi személyek, férfiak és nők. A kereszt két karja alatt két Angyal állt, mindkettő kristály locsolókannát tartott kezében, amelyekbe összegyűjtötték a Vértanúk vérét és meglocsolták vele a lelkeket, amelyek Istenhez közeledtek.
(Az Új Ember nyomán)
