Avagy Jim Carrey komolynak szánt, de inkább röhejesen sikerült "firkálási kényszere": majdnem 5x23 perc zagyvaság és dögunalom!Tegnap este, jó pár éves késéssel, sikerült megnéznem ezt a Jim Carrey-filmet. Bár tesóm már annak idején óva-intett tőle, miszerint 1 baromság, azért, ha már belebotlottam a TV-ben, csak hajtott a kíváncsiság, milyen is JC egy komolyabb, thriller-féle szerepben. Azok közé tartozom, akik kedvelik, és tudnak röhögni az idióta gumiarcú színész filmjein, legalábbis a régebbieken (pl. Dumb és Dumber, Maszk). Továbbá Joel Schumacher-rendezőben is bíztam azért valamennyire.
Különösebb elvárásokkal nem álltam neki a filmnek. Hát jól is tettem, ugyanis ha nem is bántam meg a ráfordított időt, de valószínűleg nem nézem meg még1x...
A story elég banális: a történetet szinte végig a főszereplő, Walter Sparrow meséli. Kóbor állatok befogásával foglalkozik, de 1x az egyik állat befogáskor megharapja a karját, majd elfut előle. Ezzel kezdődik el a "tortúra". Ugyanis elkésik a feleségével, Agathával (Virginia Madsen) megbeszélt randiról. Addig az asszony unalmában betér 1 könyvesboltba, mert 1 rongyos, piros színű könyv a polc közepén szinte "hívogatja", beleolvas. Mikor Walter megérkezik, végül megveszik a könyvet. Mivel a nő érdekesnek találja, a férj neki is áll olvasni. Nahát, innentől aztán MERŐ UNALOM szinte az egész film... Másról se szól, mint hogy ÉJJEL-NAPPAL A KÖNYVET BÚJJA. Már csak azért is, mert a "főszereplővel" egyre több közös vonást vél felfedezni. Még azt is, hogy kiskorában mi volt a kedvenc mesefigurája. Ahogy a szerző meséli a történéseket, Walter egyre inkább magára ismer, továbbá rájön, hogy minden történés a a 23-as számra vezethető vissza. Nem is sorolom, hogy jön ki minden történésből, és hogy kísérti ez a szám. De több, mint fárasztó. Pedig engem be lehet vinni a csőbe, nem fogok a főhős után számolni, hogy jött ki a 23, összead, kivon, levon, tiszta száraz számmisztika az egész, és részemről egésznek semmi értelme... A könyvben a szerző nyomozó, aki munkája során 1 nőbe botlik, aki öngyilkosságot készül elkövetni, mert hogy beleőrül abba, hogy mindenütt "ott van a 23". Először úgy tűnik, sikerül lebeszélnie a nőt a tettéről, és nem akasztja fel magát. De mikor már azt hinné, sikerrel járt, a nő kiugrik az ablakon. Gyerekkorában is fura dolgok történtek vele, a szomszéd öngyilkossága (amit gyilkosságnak gondolt), az apja halála. A szerző élete egyébként eléggé noir-stílusban jelenítődik meg, ami nekem nem igazán jön be. Van 1 Felizia-nevű csaja is, aki Walter feleségének fekete hajú mása.
Lényeg a lényeg, a film másról se szól, csak hogy Walter egyre jobban belelovalja magát a könyvbe, le se bírja tenni, és őt is "kísérteni" kezdi a 23, mindenhol azt látja... Ahogy halad a könyvben a történetben, egyre durvább dolgok történnek, a nyomozó végez Feliziá-val. Ezután maga Walter is azt álmodja, hogy megöli a feleségét. Ennek aztán részemről se füle, se farka nem volt. Elmegy 1 hotelbe, ahol a 23-a szobát veszi ki, valami miatt. Elkezd "nyomozni" a könyv után, kiderül, hogy magánúton adták ki. Már nem is tudom, hogy jut el 1 börtönbe, 1 elítélthez, aki büntetlenül ül valaki helyett, de a könyvet nem ő írta. Végül közösen 1 öregemberhez jutnak el, aki az asszonynak elárul valamit, de erről a férj nem tud, majd meghal. Aztán Walter és a fia rájönnek, hogy ha bizonyos sorokat olvasnak össze, akkor eljutnak 1 helyre, ahol a 23. lépcső alatt ásva, 1 csontvázat találnak. De azt is sejtik, hogy a valódi gyilkos szabadlábon, és tud róluk... Mire szólnak a rendőrségnek, a leletnek nyoma vész. Otthon, és a feleség előző utalásaiból derül ki, mikor földes kezét mossa, hogy ő vitte el a leletet. Walter-nek becsap a villám, miszerint a felesége a gyilkos. Ezután jön a marha nagy "csattanó", Agatha a pince limlomjai között szembesíti férjét azzal, hogy Ő SAJÁT MAGA ÍRTA A KÖNYVET. A férfi elmegy újra a hotelbe, ahol az egész fal tele van írva a könyv hiányzó, 23. fejezetével, ahol mindent "beismer". Walter először kiborul, aztán kezdenek neki beugrani a dolgok, hogy valóban így van. Már az apja is hasonlóan megrögzött volt. Walter fiatalabb korában megismerkedett 1 lánnyal, aki később megcsalta, ezért megölte őt. Ő pedig öngyilkos akart ezután lenni, leveti magát, de nem hal meg, csak súlyosan megsérül. (A könyvben szereplő szőke nő saját magának a megtestesülése). A csontváz, akit találtak, a régi szerelme volt, akit megölt. A gyilkosság a szeretőre lett fogva, ő ül jelenleg ártatlanul is börtönben. Walter klinikára kerül, kikezelik, de kezelőorvosa, átírva a szerzőt, kiadja a könyvet, itt kezdődik az egész bonyodalom. Később Walter kigyógyul, és '"új élete kezdetén" találkozik Agathával, jövőbeli feleségével. Innentől jeles férj, és családapa. A feleség állítólag múltjáról mit sem tud, és meggyőzi a férfit, mielőtt hévében végezne vele, hogy ő már nem az az ember. Milyen megható! A film vége az, hogy a férfi feladja magát, és készül letölteni a börtönbüntetést.
Összegezve: lehet, hogy én nem néztem elég figyelmesen, de a film feléig kifejezetten unatkoztam, már úgy volt, hogy elkapcsolok, de aztán győzött a kötelességtudat, ha már elkezdtem, nem hagyom félbe. :P A film 2/3-áig számomra hatalmas zagyvaság, mikor mást sem csinál, csak olvas, és azt kommentálja. Mindenütt a 23. Na persze, ez nem más, mint a vonzás törvénye. Ha valami nagyon foglalkoztat, akkor persze, hogy azt látjuk mindenhol, ez mindenre igaz a való életben, de hogy már Feliziának is 23 pár cipője volt, az már sok volt nekem. :DDD Meg hogy mindent mindenre és mindenkire firkált... Pffff.... Még jó, hogy a wc-n ülve, nem 23 lap wc-papír lapot tekert le "véletlenül" magának. Nagyon erőltetett, belemagyarázós volt az egész....
Továbbá baromira nem logikus, hogyha a feleség rádöbbenve a pincében talált dolgokra, évekig próbálta "eltitkolni" férje elől saját múltját, mi a kaporért veteti meg a könyvet, előidézve ezzel a "bajt"???? Hát csak azért, hogy legyen 1 story, amit én hülye, még képes is voltam megnézni. ;))
Bár a 2/3-ig tartó dögunalom után, ami kb. 10/2, a végére egész összekapta magát a történet, illetve azt mondanám sikerült VALAMI STORY-FÉLÉT kicsikarni a sok zagyvaságból. Csak azért ért poz. csalódás, mert azt hittem, még ennyire se telik majd a készítőktől... De akkor is sokkal többet vártam 1 olyan neves rendezőtől, mint Joel Schumacher. A történet néha már groteszkbe csapott át, a noir-os jelenetek + nagyon zagyvák voltak. Jim Carrey nem lett volna olyan rossz, de pont az említett "majdnem vicces", jelenetek miatt nem tudtam teljesen komolyan venni. Pedig próbálkozott... Talán lesz ez még jobb is...
Összegezve, nem vártam sokat, de még azt is alulmúlta. Nem tetszett sem a rendezés, sem a stílus. Az alaptörténet, ha nincs agyonmagyarázva, és - erőltetve, még jó is lehetett volna. De izgalom, feszültség sehol, amit az ember ELVÁRNA 1 thriller-nek beharangozott filmtől, sokkal izgibbet vártam, majdnem elaludtam. Drámának pedig nem elég drámai, főleg az említett röhejes jelenetek miatt...
Jim-nek még gyakorolni kell a drámai jeleneket, míg Leo DiCaprio kisujjából kirázza az efféle szerepeket, JC-nek nem klappolt annyira, bár mentségére, nem csak az ő hibája....
Csakis a nem olyan rossz alapötlet , Jim Carrey "próbálkozása" miatt, és a "legalább valami kisült a végén belőle" utóérzés miatt, leszek jószívű. Viszont újranézni biztos nem fogom. Ajánlani kizárólag csak JC-fan-eknek, akik szeretnék kedvencüket a skatulyán kívül látni, + elvetemült számmisztika-rajongóknak ajánlom, nekem a fejem megfájdult a sok számtól és erőszakos belemagyarázástól! ;) 10/4
