Shelter (2010)

Jonathan Rhys Meyers és Julianne Moore közös filmjéhez már egy ideje nagy reményeket fűztem, alig vártam, hogy letölthessem, mivel az elmúlt szűk 1 esztendőben JRM nagy kedvencemmé nőtte ki magát, olyan emlékezetes és nagyszerű alakítások miatt, mint a Tudorok VIII. Henrike, a Match Point, A Szeretet Szimfóniája, vagy épp az Elvis kezdeti éveiről szóló TV-film... Mind más-más karakter, ő mégis mindben hiteles. Egyikben sem okozott csalódást. Bár úgy tűnik, eléggé megosztó személyiség, az emberek vagy utálják, vagy odavannak érte, de hogy nem semleges, az egészen biztos. Végre valaki, aki előnyösnek mondott külseje ellenére IS! tehetséges, és nem ok nélkül "kapták fel", mint sokakat manapság... Engem ezúttal is meggyőzött. (Egyébként valóban lehet szeretni és nagyon utálni is, attól függően, mit / kit játszik épp. :) )

A film műfaja nem egykönnyen behatárolható. Horrornak van írva, én viszont inkább mondanám pszichológiai thrillernek, 1 kis vallási misztikummal megfűszerezve - utóbbiak nekem mindig bejönnek! ;) A film producere az volt, aki a Kör-höz is adta a nevét. Valóban érezni 1 kis hasonlóságot a 2 mű között, bár ez utóbbi nem annyira elvont, és annyira nem nyomasztó. Mindamellett jó hangulatú, és végig érdekes.

Ismertető: Dr. Cara Jessup (Julianne Moore), neves pszichiáter, a film elején az ő vallomása segítségével ítélnek el és végeznek ki 1 állítólagos skizofrén hajlamokkal megáldott gyerekgyilkost, aki cáfolná, hogy az illető klinikai eset lenne. A nőt kikészíti az ügy, egyébként is csak a munkája élteti, mióta a férjét 3 éve megölték tévedésből. A kislányával él, az apja szintén pszichiáter. Jó kapcsolata van az öccsével is. Carának a nehéz évek alatt Istenbe vetett erős hite segített, erre igyekszik tanítani kislányát is.
A zűrös gyilkossági ügye után, apja bemutatja őt egyik betegének, Adam-nek (Jonathan Rhys Meyers), aki mint kiderül, szintén nem könnyű eset - úgy tűnik, valóban 2 személyiség lakozik benne: az egyik esetben egy visszahúzódó, kerekesszékes fiú, a másik pillanatban már 1 flegma, nemtörődöm, és kissé veszélyes figura. Aki mellesleg még színvak is (pedig pár perccel előtte még nem volt az). Megmagyarázhatatlan dolgok történnek, mikor kiderül, Adam egy évtizedekkel ezelőtt meggyilkolt fiúként (David-ként) kel "lélekben" életre. Olyan dolgokat tud elmondani a fiú anyjáról, amit csak ők tudhattak, és nem lehetett rá szemtanú, továbbá Adam akkoriban nem volt több, mint 6 éves. Mikor személyiségeket vált, fogalma sincs, hogy történt, hogy került oda, ahova...

Cara maga se tudja mire vélni a dolgot, és bár a fickótól valamiért a hideg rázza, de túlságosan érdekli az eset, és vizsgálódni kezd. Rövid időn belül rájön, Adam / David más, mint az eddigi esetei. Ahogy egyre beleássa magát az ügybe, józan ésszel aligha felfogható, furcsaságok történnek. Mire észbekap, már a saját családja, annak testi épsége, sőt az életük lesz a tét, és Carának minden hitére szüksége lesz.

Összegzés: Bizonyosan nem ez az 1. film, ami hasonló témával foglalkozik, láttunk már ennél eredetibb forgatókönyvet és szövevényesebb történetet. A végkifejlet sem túl meglepő. De a tálalás, az atmoszféra, és a film hangulata jól sikerült, a színészek hiteles játéka tovább kompenzálja az esetleges hiányosságokat. Mint írtam, a műfaj inkább thriller, mint horror, de azért kellemesen borzongató, kellően feszültségkeltő, az 1 és 3/4 óra alatt nem fárasztanak minket semmilyen felesleges töltelékjelenettel, vagy mellékes szállal, mindennek megvan a jelentősége. A színészi játék jó, ezúttal Julianne Moore is jól játszik, JRM pedig elsőrangú. A 2 nagyon ellentétes személyiséget (Davidet és Adam-et) abszolút hitelesen alakítja. Amikor "David"-ként, az anyjával beszél, és ő felismerni véli régen meghalt fiát, az kifogástalan. Tehát a színészi alakításokba nem tudnék belekötni. A story-ban vannak gyenge pontok, leegyszerűsített dolgok, de nem számottevő, ennyi misztikum és kavarás nekem még belefér.

Ánblokk bejött a film, az IMBD 6,1-es átlaga alapján kissé alulértékeltnek tűnik, pedig maga az ötlet nem rossz, megérdemelne egy 7-est. Mivel én kifejezetten jónak tartom JRM-et, mint színészt, és szinte mindent "elhiszek" neki, számomra ez nem kicsit felhozta a filmet. Nagyon neki való szerep, illik hozzá.
JRM tehát hamar feliratkozott a kedvenc színészeim listájára, a fiatal generáció talán legígéretesebb színésze - Leo DiCaprio után közvetlenül. Azt is remélem, ezentúl még okosabban válogat majd a szerepek között, és nemsokára a legnagyobb Hollywood-i sztárok között tarthatjuk majd számon, ezt a karakteres arcú és kiejtésű ír színészt, aki pár héttel ezelőtt lett - még mindig csak - 34 éves, szóval előtte a jövő, és remélhetőleg - ha nem cs***i el a folyamatos ivással és zülléssel - 1 sikeres karrier.

A Shelter-t én 10/9-re értékelem.

A film angol nyelvű előzetese:
http://www.youtube.com/watch?v=aWCl93yETq4

Steve Berry: A harmadik titok

Steve Berry író nevét, illetve könyvének címét egy könyvesbolti kis ajánló lapon fedeztem fel, előtte soha életemben nem hallottam róla. A harmadik titok cím azonban felkeltette érdeklődésemet, főleg miután láttam, hogy Dan Brown is ajánlja az írót illetve a könyvet: "Vitathatatlanul a műfaj mestere" - Dan Brown.
Ha már pont ez az író is véleményezi, akkor gondoltam, hogy tényleg arról a harmadik titokról van szó, amire gondoltam. Azaz a - főleg katolikusok körében jól ismert - harmadik fatimai titokról. Jól gondoltam!
A könyv ismertetője:
Három jelenés, három kinyilatkoztatás, három évszázados titok. Portugáliában, 1917-ben a Szűzanya testet öltött, és súlyos titkokat bízott egy kislányra. Két titokra azóta már fény derült, de a legsúlyosabb, az egyház és a világ sorsára vonatkozó üzenetet a vatikáni levéltár őrizte hét lakat alatt, mindmáig.
A regnáló pápa éjjelente a levéltár titkos részlegében időzik. Egyetlen bizalmasát, Colin Michenert küldi el ahhoz a rejtőzködő paphoz, akinek biztos információi vannak a fatimai titok megfejtéséhez. Michener egykor a rendet választotta, lemondott a világi örömökről, és a nőről, akit szenvedélyesen szeretett. A küldetés végrehajtásához azonban szinte mind a hét főbűnt el kell követnie...

Az írót pedig így méltatták:
Steve Berry a New York Times bestsellerszerzője. Regényeit 37 nyelvre fordítják, ötven országban több mint tízmillió olvasó rajong műveiért. A harmadik titok nyaktörő és fordulatokban gazdag száguldás, amely egy világméretű összeesküvésről és a Vatikán milliókat izgalomban tartó rejtélyéről rántja le a leplet.
„Vatikán, hatalom, bűn és rejtély… Berry a legjobb” – New York Times
„Lélegzetelállító. Imádom” – Lee Child
„Nem csak olvasod, MEGÉLED” – James Rollins


Egyre kíváncsibb lettem a könyvre, így végülis elolvastam, és azt kell mondanom, sőt, a könyv jobban tetszett, mint amit Dan Brown-tól legutóbb olvastam (Az elveszett jelkép).

A történet egyik főszereplője Colin Michener, aki XV. Kelemen pápa személyi titkára. A pápa már öreg, egészsége megromlott, de jól van. Amikor csak teheti, felkeresi a vatikáni levéltár azon titkos részlegét, ahova csak és kizárólag a pápa teheti be a lábát. Itt van az a bizonyos harmadik fatimai titok, amit három látnok gyereknek Szűz Mária 1917-ben nyilatkoztatott ki, azonban 2000-ig nem hozták a hívők tudomására, egészen addig csak az első két titkot ismertük. Csakhogy a harmadik titok egy része eltűnt...

A pápa ellenlábasa, és trónjára pályázó bíboros, a nagyonis konzervatív nézeteket valló Alberto Valendrea bíboros néhány évtizeddel ezelőtt látta a teljes titkot, az eredeti kézírást, amit most nagyon szeretne megsemmisíteni. Ebben nagy segítségére van barátja és talpnyalója, Paolo Ambrosi. Lehallgató készülékeket raknak a szobákba, így minden a pápa és Colin közötti beszélgetésről tudomásuk van. Tudják, hogy Colin Romániába készül, hogy felkeressen egy árvaházban dolgozó Andrej Tibor atyát, aki annak idején portugálról olaszra fordította a titkot. Colinhoz csatlakozik egy nő, Katerina, aki valamikor (illetve még most is...) gyengéd érzelmeket táplált Colin iránt, de a férfi az egyházat választotta. A még mindig mérges nő először elfogadja Valendrea megbízását, hogy neki dolgozzon kémkedve Colin után, aztán persze hamarosan megbánja ezt a döntését...

Az események aztán sűrűsödnek, amikor Ambrosi megöli Andrej Tibor atyát, hogy senkinek ne tudja kikotyogni a titkot. Majd meghal XV. Kelemen pápa is, utódja pedig Valendrea lesz. Colin tovább nyomoz Medugorjében, abban a horvát városkában, ahol szintén sok jelenés történik, majd eljut XV. Kelemen pápa szülővárosába, a németországi Bamberg-be is, ahol végülis megtudja, hogy mi a harmadik titok elveszett része. Itt ismerhetjük meg a teljes szöveget. Az elveszett rész (ez természetesen az író fantáziájának szüleménye!!!) szerint:
- ...az Úr szolgálatába állni nem kizárólag a férfiak törekvése...,
- ...az Úr papjait nem szabad megfosztani a szerelemtől és egy társtól, sem pedig gyerekvállalás örömétől...,
- ...a szeretet nem ismer határokat; amit a szív érez, az valódi, mindegy hogy ki vagy mi iránt...,
- ...az Úr rábízza valamennyi nőre magzatát...

Gyakorlatilag ebben az író által kitalált, elveszett részben benne van mindaz, ami miatt manapság sokan támadják az egyházat, és sokan várnak valamiféle előrelépést (tehát miért nem lehetnek női papok, miért nem házasodhatnak a papok, és emellett itt van az abortusz illetve a homoszexualitás kérdése...)

Ambrosi üldözőbe veszi Bamberg-ben Colint és a nőt, de sikerül sarokba szorítani, és minden bűnét, amivel Valendrea-t meg lehetne buktatni, diktafonra mond, és eltűnik. Amikor ezt megmutatják Valendrea-nak, felajánlják neki, hogy haljon meg úgy, mint néhány napig uralkodó pápa, vagy pedig legyen ő a történelem első olyan pápája, akit gyilkosságban való bűnrészesség miatt bíróság elé állítanak. Valendrea persze az öngyilkosságot választja és altatókat vesz be. Az új pápa pedig bizonyára nem visszafelé, hanem előremozdítja az egyházat bizonyos kérdésekben...

Összességében tetszett a könyv, érdekes volt, néhol izgalmas egy normális végkifejlettel. Biztos, hogy valamikor újra olvasom majd, sőt, kíváncsi lettem a szerző további könyveire is, a már megjelent A templomosok öröksége, illetve a szeptemberben megjelenő A borostyánszoba címűekre is. Ha tehetem, akkor azokra is sort kerítek majd.
A harmadik titok nálam 10/8.

Végezetül pedig a 2000-ben nyilvánosságra került harmadik fatimai titok hivatalos, magyar fordítása - amiből természetesen nem hiányzik semmi:
Istenem, Irántad való engedelmességből írok, melyet Őexcellenciája, a Leiria-i püspökön, valamint a Te és az én Legszentebb Anyámon keresztül parancsoltál meg nekem. Az első két rész után, amelyet már elmondtam, a Miasszonyunk balján, egy kicsit magasabban, Angyalt láttunk, bal kezében tüzes karddal: szikrázva lángra lobbant, és úgy tűnt, mintha fel akarná gyújtani a világot. De kialudt azzal a ragyogással érintkezve, amely Miasszonyunk feléje nyújtott jobb kezéből áradt. Az Angyal jobb kezével a földre mutatott, és erős hangon mondta: Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat! És hatalmas fényben, amely Isten volt, láttunk egy Fehérbe öltözött Püspököt, valahogy úgy, mint amikor személyek láthatók egy tükörben, amely előtt elhaladnak, és az volt az előérzetünk, hogy ő a Szentatya. Láttunk több más püspököt, papot, szerzeteseket és szerzetesnőket, amint meredek hegyre felkapaszkodtak, melynek a csúcsán egy nagy kereszt volt nyers fatörzsekből, mintha kéreggel borított parafából lenne. A Szentatya mielőtt odaért volna, áthaladt egy félig lerombolt városon, és félig remegő, imbolygó léptekkel, a fájdalom és a bánat súlya alatt, imádkozott az útja során látott holtak lelkéért. A hegy csúcsára feljutva térdre esett a nagy Kereszt tövében, ahol egy csapat katona megölte több fegyverlövéssel és nyilakkal. Ugyanígy egyik a másik után, meghaltak a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők és különféle osztályhoz tartozó és helyzetű más világi személyek, férfiak és nők. A kereszt két karja alatt két Angyal állt, mindkettő kristály locsolókannát tartott kezében, amelyekbe összegyűjtötték a Vértanúk vérét és meglocsolták vele a lelkeket, amelyek Istenhez közeledtek.
(Az Új Ember nyomán)

Az Elítélt /Felon/ (2008)

Erre a filmre is véletlenül találtam, de a tartalom és főleg Val Kilmer miatt lettem rá kíváncsi. A másik (lényegében fő-) szereplő Stephen Dorff volt, akire a Penge 1. részéből emlékszem talán csak, de abban bejött. Elég jókat olvastam a filmről, mégis kicsit tartottam tőle, nem-e valami gagyiság lesz. Hála, pozitívan csalódtam. Ami még feltűnt, hogy a producer maga Dorff volt! ;) Ezek szerint van érzéke a filmválogatáshoz (talán jobban, mint Val-nak) :P

A tartalom, röviden:
Wade Porter (Stephen Dorff) sikeres vállalkozó, akinek ráadásul jól megy az üzlet. Barátnőjével van egy kisfiuk is, és éppen már az esküvőjüket tervezik. Az egyik éjjel viszont besurranó tolvajra lesznek figyelmesek. Wade biztonságba helyezi családját, majd a rabló után ered 1 baseball-ütővel. Amaz menekülni próbál, kiszalad az udvarra, és mivel Wade úgy látja, mintha fegyvert rántana elő, véletlenül alaposan kupán vágja az ütővel. A férfi azonnal meghal, Wade pedig kétségbeesik. Jön is a rendőrség és seperc alatt letartóztatják gyilkosságért. Hiába mondja, hogy csak baleset volt, és nem akarta megölni, csak pont lehajolt a fickó, így a fejét találta el. A törvény szerint, mivel már nem a házában ölte meg, és nem is volt nála fegyver, csak az ellopott tárca, így nem volt "joga" megölni Wade-nek... Micsoda hülye törvény, ami a rablót védi! :((

Wade ragaszkodik ahhoz, hogy véletlen volt a dolog, de kap 1 ügyvédet, aki azt javasolja neki, ismerje be, hogy "gondatlanságból elkövetett emberölés" volt, és akkor "csupán" 3 évvel megússza, sőt jó magaviseletért másfél év múlva szabadulhat. Már az előzetesben verekedésbe keveredik, önhibáján kívül. Végül belemegy az alkuba, el is ítélik. Eközben az állami fegyházban zendülést szít a hírhedt rab, John Smith (Val Kilmer). Meglátogatja 1 ismerőse, Gordon (Sam Shepard), aki elintézi hogy áthelyezzék máshova hogy "tiszta lappal induljon". Kiderül az is, hogy régebben John valami "szívességet tett" neki.

Wade-et busszal szállítják a börtönbe, de már itt ismét bajba keveredik. Az egyik hírhedt rab, aki félelemben tartja a többieket, megöli egyik rabtársát, majd a kést a Wade mögött ülő skinhead srácnak adja át. A srác (Jake), pedig lepasszolja neki, hogy az ülése alatt volt, hozzátéve, ha beköpi, neki annyi... Persze Wade-et elkapják, és hiába mondogatja, hogy nem az övé....
Eközben megismerhetünk 1 elsőre szimpatikusnak tűnő néger férfit, a fiával, aki odavan a gyerekéért , gondos családapa. Később kiderül, ő a börtönőrök főnöke, Jackson, és korántsem olyan kedves. (Ezzel mutatják be, hogy civilben a "börtönőr is ember"). Wade rögtön az elkülönítőbe kerül, teljesen kétségbeesik, fogalma sincs a "börtönélet szabályairól". Az őrök megpróbálják rávenni, hogy ne falazzon, de a férfi túlságosan fél a rabtársaktól. Ezért a "lyukba" kerül, ami egy egészen kicsi, sűrű rácsos cella, és a speciális biztonsági körletben van. A film érzékletesen és valósághűen mutatja be a szigorú szabályokat és a benti "könyörtelen életet". Heti 3x fürödhet, az udvar egy egészen pici aszfalt-terület, ahova szó szerint összeeresztik az összes rabot.

Egy újonc börtönőr kerül az intézetbe, aki a seregből jött, ismerkedik az új szokásokkal. Az udvaron szinte mindennapos és szokványos dolog a verekedés, az őrök pedig ezen szórakoznak, és gumilövedékkel (vagy akár éles lőszerrel!) lőnek a rabokra, a saját örömükre. De ha úgy tartja kedve, Jackson puszta kézzel is a rabokra támad, ha úgy tartja kedve, levezetve felgyülemlett agresszióját. Az újonc börtönőr mindezt döbbenten nézi. Telnek a hetek, barátnője kitartóan látogatja Wade-et, habár a szigorú előírások miatt félmeztelenre vetkőztetik. Elmondja, hogy anyagilag egyre rosszabbul állnak, és már a vállalkozói pénzre is szükség lesz, és a helyzet egyre csak romlik....

Wade pedig új cellatársat kap, nem mást, mint John Smith-t. Nem túl bizalomgerjesztő, nagy torzonborz szakáll, vastagkeretes szemüveg. Életfogytiglanra ítélve, kb. 16 embert ölt meg, és a netre írogat néhanapján arról, hogy az embernek szembe kell néznie negatív önmagával. Így indítják a szobatársak a beszélgetést: "Dugni akarsz vagy bunyózni?" "Egyiket sem". Ezt meg is beszélték. :) Az udvaron kiderül, hogy Smith jóban van a fehér rabok egyik fejesével, ismerik egymást. Wade összeáll a skinhead-bandával, de hamarosan rájön, hogy ezzel rossz lóra tett. Ezentúl magányos farkas lesz, aki saját maga harcol a többi rab, és a fegyencek kegyetlensége ellen. Folyamatosan bajba keveredik, barátnőjével is megromlik a viszony, helyzete egyre kilátástalanabb. Mikor - szintén önhibáján kívül - ismét rásóznának pár évet, azoktól kap segítséget, akiktől legkevésbé várná....

Összegezve: Az Elítélt végig érdekes és izgalmas. Jól érzékelteti Wade kiszolgáltatottságát és félelmeit a számára addig ismeretlen börtönvilágban. A film már-már leplezetlen nyíltsággal, kendőzetlenül mutatja be a kegyetlen és önbíráskodó őröket, a rabok közötti rasszokat, szokásokat, és a "túlélés szabályait". Ahol a tisztességes embernek van a legnagyobb "félnivalója"...

Stephen Dorff-ot eddig szinte csak negatív szerepben láttam, de ezúttal is megállta a helyét, hitelesen és jól játszott. Val Kilmer, az életfogytos sorozatgyilkos szerepében visszafogott, de annál jobb alakítást nyújtott. Viszont ráismerni alig lehetett nagy szakállától, és szemüvegétől, + eleve, itt sem mínusz 20 kg. ;)) Ánblokk, végig lekötött a film, nem okozott csalódást, az egyik legjobb / leghitelesebb a börtönfilmek között, aki szereti a témát, annak csak ajánlani tudom.

10-ből erős 8-ra értékelem.

Lugosi Béla, a bukott vámpír - dokumentumfilm

Ma este kezdés előtt néhány perccel, véletlenül vettem észre, hogy a Duna TV 21 órakor egy Lugosi Béláról szóló dokumentumfilmet vetít Lugosi Béla, a bukott vámpír címmel. A dokumentumfilm 2007-ben készült, eredeti címe: Bela Lugosi: Dracula's Dubbelganger.
A magyar cím, mármint a bukott vámpír nekem nem igazán tetszik... Ha olyan bukott lenne, akkor nem hiszem hogy még ma is az ő neve lenne az, aki 10-ből 9 embernek azonnal beugrik, ha a Dracula kerül szóba...
Dehát ez legyen a legnagyobb probléma!

Ettől függetlenül a dokumentumfilm nagyon részletes és átfogó volt. Még én is tudtam meg belőle új dolgokat. Az nem volt újdonság, hogy 1905 óta használja eredeti, Blaskó Béla neve helyett a Lugosi Béla nevet, és az sem volt új, hogy ez idő előtt kb. 6 évről nem tudjuk, hogy azt mivel töltötte. Azt is tudtam, hogy 1907-re Budapest egyik legnagyobb színésze lett, azt viszont már nem tudtam, hogy Hamlet vagy Lear király mellett egy vallási témájú darabban Jézus Krisztust is alakította.

Azt sem tudtam, hogy 1931-ben ő maga kilincselt a Universal stúdióban azért hogy a vásznon alakíthassa Draculát. Ugyanis az előtte lévő években már nagy sikerrel játszotta ezt a szerepet, és úgy gondolta, hogy őt illeti a szerep. Ez ügyben még Bram Stoker, a Dracula szerzője özvegyének is irogatott levelet. Mint tudjuk, a szerep az övé lett, s bár kis gázsiért vállalta, de hatalmas világsztár lett egy csapásra, és nem mellesleg hirtelen szexszimbólummá is vált. Az akkor legmenőbb Clark Gable-t is lemosta ilyen téren ;)

Természetesen szó volt a Boris Karloff-al való "harcról" is, ami valójában nem volt harc, hiszen ők soha nem voltak rosszban egymással. De Lugosi nem vállalta el 1932-ben a Frankenstein címszerepét, merthogy az egész arcán vastag maszk van, és még a szöveg is kevés. Ezt - mint később bevallotta - nagyon megbánta... Nem csoda, hiszen ettől kezdve Karloff karrierje felfelé kezdett ívelni. Ahogy a filmtörténész is elmondta, ettől fogva Karloff volt a nagyobb sztár, a közös filmjeikben is az ő neve feljebb volt a plakátokon és a stáblistán. Itt külön örültem annak, hogy felvételről egy rövid Karloff interjút is kaptunk.

Az 50-es években Lugosi már nem igazán kapott szerepeket. Két Ed Wood filmben, a Glen és Glendában, illetve a Szörny feleségében játszott, de ezek kifejezetten bukások voltak. Inkább már más filmeket reklámozott (pl. House Of Wax), ahol azért gondolom nagyon is jól jött a neve! Egy három hónapos kórházi kezelés után aránylag hamar, 1956. augusztus 16-án halt meg, 74 éves korában. Családja, és barátai a Dracula jelmezében temették el.

Az utolsó filmje három évvel ezután jelent meg 9-es terv a világűrből címmel, szintén Ed Wood rendezésében. Lugosi halála előtt egy temetőben, Dracula jelmezben készített felvételeket Ed, akkor még céltalanul, csak később jött rá, hogy mint eladható név, ezeket fel tudja használni filmjében. A filmet mellesleg Amerikában a világ legrosszabb filmjeként emlegetik. Ettől függetlenül én legalább 100 másikat tudnék felsorolni, amik még ennél is rosszabbak... :P
A filmben megszólalt Müller Péter író és Szabó István rendező is; és természetesen a színész fia, ifj. Lugosi Béla, aki szerintem kísértetiesen hasonlít az apjára!

Összegezve:
Nekem nagyon tetszett a dokumentumfilm. Részletes volt, nagyon sok érdekes információval. Szerintem még az is halott itt néhány új dolgot, akik aránylag képben vannak Lugosit illetően. A Duna TV-t pedig nagy dicséret illeti, hogy a halála évfordulója hónapjában legalább egy ilyen összeállítással megemlékeztek róla!!! 10/10*

A 23-as szám (The Number 23) 2007

Avagy Jim Carrey komolynak szánt, de inkább röhejesen sikerült "firkálási kényszere": majdnem 5x23 perc zagyvaság és dögunalom!

Tegnap este, jó pár éves késéssel, sikerült megnéznem ezt a Jim Carrey-filmet. Bár tesóm már annak idején óva-intett tőle, miszerint 1 baromság, azért, ha már belebotlottam a TV-ben, csak hajtott a kíváncsiság, milyen is JC egy komolyabb, thriller-féle szerepben. Azok közé tartozom, akik kedvelik, és tudnak röhögni az idióta gumiarcú színész filmjein, legalábbis a régebbieken (pl. Dumb és Dumber, Maszk). Továbbá Joel Schumacher-rendezőben is bíztam azért valamennyire.

Különösebb elvárásokkal nem álltam neki a filmnek. Hát jól is tettem, ugyanis ha nem is bántam meg a ráfordított időt, de valószínűleg nem nézem meg még1x...

A story elég banális: a történetet szinte végig a főszereplő, Walter Sparrow meséli. Kóbor állatok befogásával foglalkozik, de 1x az egyik állat befogáskor megharapja a karját, majd elfut előle. Ezzel kezdődik el a "tortúra". Ugyanis elkésik a feleségével, Agathával (Virginia Madsen) megbeszélt randiról. Addig az asszony unalmában betér 1 könyvesboltba, mert 1 rongyos, piros színű könyv a polc közepén szinte "hívogatja", beleolvas. Mikor Walter megérkezik, végül megveszik a könyvet. Mivel a nő érdekesnek találja, a férj neki is áll olvasni. Nahát, innentől aztán MERŐ UNALOM szinte az egész film... Másról se szól, mint hogy ÉJJEL-NAPPAL A KÖNYVET BÚJJA. Már csak azért is, mert a "főszereplővel" egyre több közös vonást vél felfedezni. Még azt is, hogy kiskorában mi volt a kedvenc mesefigurája. Ahogy a szerző meséli a történéseket, Walter egyre inkább magára ismer, továbbá rájön, hogy minden történés a a 23-as számra vezethető vissza. Nem is sorolom, hogy jön ki minden történésből, és hogy kísérti ez a szám. De több, mint fárasztó. Pedig engem be lehet vinni a csőbe, nem fogok a főhős után számolni, hogy jött ki a 23, összead, kivon, levon, tiszta száraz számmisztika az egész, és részemről egésznek semmi értelme... A könyvben a szerző nyomozó, aki munkája során 1 nőbe botlik, aki öngyilkosságot készül elkövetni, mert hogy beleőrül abba, hogy mindenütt "ott van a 23". Először úgy tűnik, sikerül lebeszélnie a nőt a tettéről, és nem akasztja fel magát. De mikor már azt hinné, sikerrel járt, a nő kiugrik az ablakon. Gyerekkorában is fura dolgok történtek vele, a szomszéd öngyilkossága (amit gyilkosságnak gondolt), az apja halála. A szerző élete egyébként eléggé noir-stílusban jelenítődik meg, ami nekem nem igazán jön be. Van 1 Felizia-nevű csaja is, aki Walter feleségének fekete hajú mása.
Lényeg a lényeg, a film másról se szól, csak hogy Walter egyre jobban belelovalja magát a könyvbe, le se bírja tenni, és őt is "kísérteni" kezdi a 23, mindenhol azt látja... Ahogy halad a könyvben a történetben, egyre durvább dolgok történnek, a nyomozó végez Feliziá-val. Ezután maga Walter is azt álmodja, hogy megöli a feleségét. Ennek aztán részemről se füle, se farka nem volt. Elmegy 1 hotelbe, ahol a 23-a szobát veszi ki, valami miatt. Elkezd "nyomozni" a könyv után, kiderül, hogy magánúton adták ki. Már nem is tudom, hogy jut el 1 börtönbe, 1 elítélthez, aki büntetlenül ül valaki helyett, de a könyvet nem ő írta. Végül közösen 1 öregemberhez jutnak el, aki az asszonynak elárul valamit, de erről a férj nem tud, majd meghal. Aztán Walter és a fia rájönnek, hogy ha bizonyos sorokat olvasnak össze, akkor eljutnak 1 helyre, ahol a 23. lépcső alatt ásva, 1 csontvázat találnak. De azt is sejtik, hogy a valódi gyilkos szabadlábon, és tud róluk... Mire szólnak a rendőrségnek, a leletnek nyoma vész. Otthon, és a feleség előző utalásaiból derül ki, mikor földes kezét mossa, hogy ő vitte el a leletet. Walter-nek becsap a villám, miszerint a felesége a gyilkos. Ezután jön a marha nagy "csattanó", Agatha a pince limlomjai között szembesíti férjét azzal, hogy Ő SAJÁT MAGA ÍRTA A KÖNYVET. A férfi elmegy újra a hotelbe, ahol az egész fal tele van írva a könyv hiányzó, 23. fejezetével, ahol mindent "beismer". Walter először kiborul, aztán kezdenek neki beugrani a dolgok, hogy valóban így van. Már az apja is hasonlóan megrögzött volt. Walter fiatalabb korában megismerkedett 1 lánnyal, aki később megcsalta, ezért megölte őt. Ő pedig öngyilkos akart ezután lenni, leveti magát, de nem hal meg, csak súlyosan megsérül. (A könyvben szereplő szőke nő saját magának a megtestesülése). A csontváz, akit találtak, a régi szerelme volt, akit megölt. A gyilkosság a szeretőre lett fogva, ő ül jelenleg ártatlanul is börtönben. Walter klinikára kerül, kikezelik, de kezelőorvosa, átírva a szerzőt, kiadja a könyvet, itt kezdődik az egész bonyodalom. Később Walter kigyógyul, és '"új élete kezdetén" találkozik Agathával, jövőbeli feleségével. Innentől jeles férj, és családapa. A feleség állítólag múltjáról mit sem tud, és meggyőzi a férfit, mielőtt hévében végezne vele, hogy ő már nem az az ember. Milyen megható! A film vége az, hogy a férfi feladja magát, és készül letölteni a börtönbüntetést.

Összegezve: lehet, hogy én nem néztem elég figyelmesen, de a film feléig kifejezetten unatkoztam, már úgy volt, hogy elkapcsolok, de aztán győzött a kötelességtudat, ha már elkezdtem, nem hagyom félbe. :P A film 2/3-áig számomra hatalmas zagyvaság, mikor mást sem csinál, csak olvas, és azt kommentálja. Mindenütt a 23. Na persze, ez nem más, mint a vonzás törvénye. Ha valami nagyon foglalkoztat, akkor persze, hogy azt látjuk mindenhol, ez mindenre igaz a való életben, de hogy már Feliziának is 23 pár cipője volt, az már sok volt nekem. :DDD Meg hogy mindent mindenre és mindenkire firkált... Pffff.... Még jó, hogy a wc-n ülve, nem 23 lap wc-papír lapot tekert le "véletlenül" magának. Nagyon erőltetett, belemagyarázós volt az egész....
Továbbá baromira nem logikus, hogyha a feleség rádöbbenve a pincében talált dolgokra, évekig próbálta "eltitkolni" férje elől saját múltját, mi a kaporért veteti meg a könyvet, előidézve ezzel a "bajt"???? Hát csak azért, hogy legyen 1 story, amit én hülye, még képes is voltam megnézni. ;))

Bár a 2/3-ig tartó dögunalom után, ami kb. 10/2, a végére egész összekapta magát a történet, illetve azt mondanám sikerült VALAMI STORY-FÉLÉT kicsikarni a sok zagyvaságból. Csak azért ért poz. csalódás, mert azt hittem, még ennyire se telik majd a készítőktől... De akkor is sokkal többet vártam 1 olyan neves rendezőtől, mint Joel Schumacher. A történet néha már groteszkbe csapott át, a noir-os jelenetek + nagyon zagyvák voltak. Jim Carrey nem lett volna olyan rossz, de pont az említett "majdnem vicces", jelenetek miatt nem tudtam teljesen komolyan venni. Pedig próbálkozott... Talán lesz ez még jobb is...

Összegezve, nem vártam sokat, de még azt is alulmúlta. Nem tetszett sem a rendezés, sem a stílus. Az alaptörténet, ha nincs agyonmagyarázva, és - erőltetve, még jó is lehetett volna. De izgalom, feszültség sehol, amit az ember ELVÁRNA 1 thriller-nek beharangozott filmtől, sokkal izgibbet vártam, majdnem elaludtam. Drámának pedig nem elég drámai, főleg az említett röhejes jelenetek miatt...

Jim-nek még gyakorolni kell a drámai jeleneket, míg Leo DiCaprio kisujjából kirázza az efféle szerepeket, JC-nek nem klappolt annyira, bár mentségére, nem csak az ő hibája....

Csakis a nem olyan rossz alapötlet , Jim Carrey "próbálkozása" miatt, és a "legalább valami kisült a végén belőle" utóérzés miatt, leszek jószívű. Viszont újranézni biztos nem fogom. Ajánlani kizárólag csak JC-fan-eknek, akik szeretnék kedvencüket a skatulyán kívül látni, + elvetemült számmisztika-rajongóknak ajánlom, nekem a fejem megfájdult a sok számtól és erőszakos belemagyarázástól! ;) 10/4

Komfortos Mennyország (The Lovely Bones) 2009

Tegnap délután valami "fajsúlyosabbra" támadt kedvem, ezért Peter Jackson legújabb drámájára esett a választásom (nem mintha nekem a neve sokat nyomna a latba, mert a Gyűrűk Ura-filmek engem sosem hatottak meg): Véletlenül botlottam bele, és érdekesnek találtam a tartalmát, továbbá a főszereplők listája több volt, mint hívogató: Stanley Tucci, Mark Walhberg, Rachel Weisz, Susan Sarandon. A film egyébként Alice Sebold regénye alapján készült, én nem olvastam, de állítólag nem ragaszkodik teljesen hűen a könyvhöz. De mivel nem tudok hasonlítgatni, részemről nem bántam...

A történet középpontjában Susie Salmon (Saoirse Ronan) "halálának története" áll. Tehát a legelején tudni már, hogy ez se lesz 1 vidám film, mégis - vagy tán pont ezért - kíváncsian vártam, mi fog ebből kisülni...

1 nagyon kedves kis jelenettel indul: a 2 éves kis Susie 1 hógömbbe zárt kis pingvin miatt szomorkodik, mert hogy "biztos magányos ott benn, egyedül". Erre apukája (Mark Wahlberg) megnyugtatja, hogy "tökéletes világba van zárva", és megrázza neki a gömböt. :) Aztán eltelik 12 év (1973-ban járunk), és a kis család immár 4 tagúra bővül, Susie-nak immár van 2 testvére, 1 pár évvel fiatalabb húga, és 1 kisöccse. Megismerhetjük a família hétköznapjait, és magát Susie-t, aki éli a gondtalan tinilányok életét. Imád fényképezni, és természetfotós szeretne lenni. Állandóan fotózza a környezetét. Majd elmeséli nekünk élete legszörnyűbb napját (ami nem az, amit várnánk), hanem mikor az öccse majdnem megfulladt, 1 lenyelt ágtól. A nővér kocsiba pattan, és ő maga viszi be a kórházba, megmenekül, és a család megkönnyebbül. Az idill helyreáll, minden tökéletes. (Az anyát Rachel Weisz alakítja). Lynn-nagyi (Susan Sarandon) szerint, mivel megmentette az életét, őrá hosszú élet vár. De ezt rögtön kommentálja is a lány, miszerint a nagyi most is tévedett...
Susie szerelmes lesz 1 fiúba, Ray-be, aki pár évvel fölötte jár. A föld fölött lebeg, főleg mikor kiderül, hogy a srác sem közömbös iránta. Hogy ne örüljünk sokáig, kommentálja, hogy még ebben az évben, 14 évesen, december 6-án meggyilkolják... Megtudjuk, hogy a család ismerte a gyilkost, Susie 1x még le is fotózta őt. A magányosan élő férfi hobbija a makettezés, folyton a lány jár a fejében. Közben van 1 újabb megható jelenet, apa és lánya között, együtt maketteznek, üvegbe járt kis hajókat. Eddig minden szép és jó, a kiszemelt srác beszédbe elegyedik Susie-val, sőt, még 1 kis papírlapot is a könyvei közé csempészik. Aztán már majdnem elcsattanna az első csók a suli folyosóján, (Susie élete első csókja), amikor megzavarják őket. De megbeszélnek 1 találkát pár nap múlva. A lány repes a boldogságtól, vígan tart hazafelé.

A gyilkos férfi eközben bungalót tervez a közeli kukoricaföld alá, ahol Susie is minden nap hazajár. Már késésben van, de a szél elfújja azt a bizonyos odacsempészett papírlapot, és elkezdi azt kergetni. Ekkor találkozik a közelben lakó férfival, George Harvey-val (akinek immár láthatjuk az arcát: Stanley Tucci, kopaszos-szőkés hajjal, bajusszal, nagy szemüvegben, szinte felismerhetetlen), és beszédbe elegyedik a lánnyal. Susie először sietne, de a boldog gondtalanság elaltatja a gyanakvását, és mikor a férfi beinvitálja a föld alatti bungalóba, vele tart. Eközben besötétedik, a család vacsorázik, és várják őt is haza. Susie-nak nagyon tetszik a kis mécsesekkel kivilágított "titkos rejtekhely". (engem a hideg rázott tőle, csak úgy mint a remekül alakító Stanley-től). Először még udvarias, majd kissé erélyesebben kéri a lányt, hogy még maradjon, igyon valamit. Itt már elkezd feszengeni a lány, érzi, hogy valami nagyon nem stimmel... Szinte tapintani a feszültséget, ahogy a szíve a torkában dobog, és szinte megmerevedik a félelemtől. Remekül játszik a tekintetével, abban minden benne van! A "nem bántalak Susie" mondat után nem bírja tovább, és menekülőre fogja.... Rohan a kukoricáson át, a főútig, ahol egyik különc osztálytársába botlik, aki megtalálja és felveszi a cetlit, majd néz utána. (a lánynak különleges képességei vannak). Eközben a család már aggódik, rendőrök keresik az eltűnt lányt, majd maga az Apa is a keresésére indul. Susie rohan a kietlen utcán, meglátja az apját, de hiába szólongatja... Hazaérve a házba, a saját szobájába lépve, furcsa mód George-ot látja, 1 koszos, földes, véres fürdőkádban, minden csupa vér... Hátborzongató képsorok.... Susie karlánca a mosdó fölé akasztva. 1 borotva. Susie velőtrázó sikolyt hallat...

A rendőrök megtalálják a bungalót, a lány sapkáját, és sok-sok vért. A holttestet viszont nem. A család (főleg az apa), ezért még reménykedik. De hamar rá kell döbbenniük, hogy gyilkosság történt, gyászolnak. Megindul a nyomozás, eljutnak George házába is, aki remekül színészkedve nem kelt gyanút bennük, pedig a karlánc ott van a lakásban.

Ezután Susie a "két világ közé kerül", se nem a Földön, se nem a mennyben ragad. Látványos, képzeletbeli tájakra kerül, és onnan figyeli a történéseket. Látja a szomorkodó Ray-t, és a családját. Végtelen búzamezőn fut, ami 1x csak megtelik vízzel, őt ellepi, így soha nem éri el a fiút... Nagyon érzékletes. Ezután Ray és a különc lány beszédbe elegyedik, és a csaj visszaadja a fiúnak a verset (a cetlit, amit megtalált), amit Ray Susie-nak írt. Ahogy telik az idő, egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Susie mindezt figyeli. Telik az idő, de a lány nem tud "továbblépni", valami nem engedi.... Találkozik "saját világában" 1 másik lánnyal, de ő hiába kéri, hogy tartson vele. Végül együtt maradnak, ebben a köztes világban, ami rendkívül látványos, változatos, és már-már a giccs határát súrolja, de egyben nagyon művészi.

Az anya elfojtja bánatát, az apa nagyon szenved... Kiderül Susie elbeszéléséből, hogy George-ra senki sem gyanakszik. Az apa viszont szinte "érzi" lánya jelenlétét, csak úgy mint a kisöccs, aki tudja, hogy Susie "figyeli őket".
Mivel Susie szenvedélyes fotós volt, és sok tekercs film maradt "utána", az apa, hogy enyhítse bánatát, minden hónapban előhívat közülük egyet. Mivel a kislány a környéket fotózta, ez remek tippeket ad az apa számára, kiket lehet gyanúsítani... Szinte mindenkire gyanakszik. Az anya ezt már nem bírja cérnával, és elutazik egy időre, hogy felejtsen. A nagyi viszont hozzájuk költözik. Ahogy az idő telik, Susie húga valamiért gyanúsan kezdi méregetni George házát, akit ráadásul a kutyája is nagyon ugat.... Rendszeresen a ház előtt fut el tornaórán, és mindig figyeli a házat. De a gyilkos is szemmel tartja őt. Sejteni lehet, hogy már a húgra is fenné a fogát.
Eközben Susie-t hiába hívják "odaátról". Nem mer bemenni a házba, és tudja azt is, hogy a húga veszélyben van. George többek után is leskelődik eközben a kukoricásban. Már a húgról is elkezdi gyűjteni a cikkeket, csak úgy mint anno Susie-ról.

Mikor az apa előhívatja az utolsó tekercs filmet, amit a lánya nem sokkal a halála előtt fotózott, feltűnik neki George, aki ezúttal 1 madárlest eszkábál. Az apa beszédbe elegyedik vele, a vége az lesz, hogy megérez valamit, és dühében majdnem rátöri az ajtót. Este pedig utánamegy a kukoricásba, de véletlenül 1 fiatal párocska lány tagját támadja meg, ezért a fiú majdnem halálra veri. George ezt figyeli pár méterről. Susie nagyon szomorú, hogy így kell látnia apját, tudva mennyi mindent tesz érte. Ezért úgy dönt, mégis bemegy a "rettegett házba". Itt aztán a '60-as évektől kezdve, vagy fél tucat fiatal lány halála elevenedik meg előtte vizuális módon. velük mind George végzett. Legvégül pedig a saját halálával is szembesül: a férfi őt is megölte, akkor a bungalóban, és a darabjait 1 zsákban 1 vaspáncélszekrénybe tette, a pincéjébe rejtette.

Telik az idő, a húgica nem bírja tovább, és tornaórán lemaradva, mikor George elmegy otthonról, belopózik a pincén át, és rendkívül óvatosan, de átkutatja a lakást. Nagy sokára a háló parketta alatt meg is találja a férfi tervrajzait, továbbá, hogy kifigyelte Susie napi menetrendjét. De eközben már hazatér a férfi, és a lány (a füzettel együtt) az utolsó pillanatban, tud elmenekülni előle! Szólnak a rendőrségnek, a férfi viszont gyorsan összepakol, és elmenekül. A vaspáncélszekrényt elviszi arra a szemétgyűjtő telepre, ahol a közelben a különc lány lakik. Már pont készülnek feltölteni a hatalmas gödröt. De még sikerül legörgetnie a férfinak, főleg mert pénzt is ad az ott lakónak. (Itt csak 1 kis baki van, hogy tudta a gyilkos egyedül , sebtiben autóra tenni a szekrényt, mikor görgetni segítséggel lehet??? De hát 1 film sem lehet tökéletes....) A különc lány ezt a szomszédból végig figyeli, Ray-jel együtt.
Közben Susie már majdnem eléri a mennyországot, ahol a többi áldozattal találkozik, akik már boldogok. De mégis visszafordul. A különc lány meglátja őt az ablaküvegben, Susie bele is költözik a testébe, majd a lány elájul. Ray szólongatja, már Susie-ként tér magához. Ray is meglátja benne őt, és végül mégis elcsattan az első csók, ami akkor életében nem sikerült... Ez talán erősen hatásvadász, túlmisztifikált jelenet, mégis valahol megható.

Később a gyilkost mutatják, amint következő áldozatára lesne, és csalogatná a kocsijába, de a tini szerencsére nem áll kötélnek... 1 jégcsap ráesik George nyakára, ami emiatt elveszi egyensúlyát, és leesik a szikla széléről a szakadékba. A hó betemeti, és ott leli halálát.
Susie végül úgy tud "továbblépni", hogy anyja hazatér, az apával kibékülnek, és az anya sok év után újra be tud menni Susie szobájába, aki mint kiderül, csak erre várt. A család lassan beletörődik a dolgokba, látjuk a húgot később, nagy pocakkal, boldog feleségként. Susie pedig, 1 régi fényképen megelevenedve, "itt volt 1 pillanatig, aztán elillant", végleg elbúcsúzik.

Összegzés:
Bár már a legelején tisztában vagyunk a lány tragikus sorsával, a film hossza ráadásul kicsit több, mint 2 óra, mégis végig érdekes marad, egyrészt folyamatos a feszültség, lekötnek a szép operatőri megoldások, a "földi élet" és a Susie világa" közti kontraszt. Stanley Tucci visszafogott, mégis hátborzongatóan hiteles játékának köszönhetően végig izgalomban tartja a nézőt, drukkolunk, és várjuk, mikor derül ki az igazság. A Susie-t alakító, érdekes nevű Saoirse Ronan-t most láttam először, de azt kell hogy mondjam, nagyon ígéretes tehetség, szívesen látnám máskor is, remélem még sokra viszi.
Mark Wahlberg nekem eddig is szimpi volt, drámában ugyanúgy megállja a helyét, mint akcióban, vagy akár bugyuta vígjátékban. Remekül érzékeltette az apa szenvedését. Rachel Weisz is jó volt, bár az érzelmeit elfojtó anya szerepe itt most túl sok lehetőséget nem nyújtott neki.
Susan Sarandon is jól alakított, mint mindig, ebben a fura, iszákos és laza erkölcsű, modern nagyi szerepben.

A film további erénye a csodálatos képi világ, (és itt nem feltétlenül a néha művészi, kissé elvont két világ közötti ábrázolásra gondolok), hanem az otthonos, barátságos, nagyon színes és megkapó légkört árasztó, korhű '70-es évekre is. Figyeltek minden részletre, a ruhákon át, a frizurákig, tökéletesen hiteles volt.
Kiemelném még a remek szinkront, mindenkié jó választás volt, és ez ritka manapság. Susie-ról először fogalmam sem volt, mint kiderült, a volt BK-ös Csifó Dorina hangolta őt, nagy meglepetésemre, remekül!!! Színésznőnek erősen közepes volt, de szinkronszínésznek, ehhez a szerephez kiváló!!!

A film nem tökéletes, talán lehetne rövidebb, mint 2 óra, néhol kicsit elvont, de nekem végig lekötötte a figyelmem, és nem tűnt többnek másfél óránál. A kis logikai bakikat leszámítva (túl nehéz páncélszekrény, továbbá a gyilkos már a fsz-ről meghallotta a parketta apró nyekkenését, na persze...), néha majdnem giccsbe hajló, túlvilági jelenetek, viszont 1 nagyon drámai, érzelmes, egyedi és lebilincselő filmet láttam. Nem tudnám sokszor megnézni, ahhoz azért túl komoly, de szerintem később valamikor még elő fogom venni, ha valami komolyabbra támad újra kedvem! 1x mindenkinek érdemes megnézni, aki szereti az érzelmes drámát, és látványos effektek vegyítését, 1 kis túlvilági feelinggel. A téma és a látvány kicsit emlékeztet az 1999-es, "Csodás Álmok Jönnek" c. Robin Williams-filmre, az még talán ennél is lehangolóbb, de szintúgy emlékezetes és jó film, akinek tetszett, ebben sem csalódik majd.

Értékelésem - az egyértelmű végkifejlet ellenére is - a folyamatos feszültségkeltés, + az elképesztő jó színészi alakítások miatt) egy 10/erős 9-es.

A Tanú Teste (Body Of Evidence) 1993

...Avagy az "Elemi Ösztön Madonna-módra"...

Pár napja, Cecó ajánlására (még1x köszi a filmeket!!!! :), sikerült megtekintenem Madonna eddigi legbotrányosabb filmszerepét, ami már-már "kultuszfilmmé" nőtte ki magát, A Tanú Testét. Jó hangzatos cím. Gondoltam, nem 1 néhai Oscar-várományos film, de azért ennél jobbat vártam... :P Az 1. sokk már a szinkronnál ért (aminek amúgy nagyon örültem, hogy a feliratra nem kell figyelni), de kifejezetten borzasztóra sikeredett...
Madonnán kívül, a színészi felhozatal kifejezetten ígéretesnek tűnt: Willem Dafoe (csípem, főleg mint rosszfiú), Joe Mantegna (őt is, főleg a Gyilkos Elmék óta), és azért Anne Archer, Frank Langella se rossz nevek.

A filmről:
Már a bevezető képsoroknál erős déja-vu-m volt....A sejtelmesen sötét, nagy ház, aztán pedig a "sejtelmes hangok". Hát mintha már láttam volna már hasonlót. A lényeg, hogy egy dúsgazdag vén csóka szívrohamban meghal, miközben a saját (Madonnával = Rebeccával közös) szexvideóját nézi. Nem kezdem el részletezni a filmet, mert akkor magamat ismerve 8 oldal lenne. A lényeg, hogy rögtön gyanúba keveredik főhősnőnk, aki ezúttal próbálta komoly, végzet-asszonya stílusra venni a figurát, külsejét illetően, kicsit a 40-es évekre hajaz az image-a. A mellé kirendelt védőügyvédet játssza Willem (Frank), akit kissé furcsa volt nem negatív szerepben látni. De megszavaztam neki a bizalmat. Rebecca persze fásult szomorúsággal győzködi őt, mennyire szerelmes volt az öregbe. A pasi hiszi is, meg nem is. A szinkron tényleg kritikán aluli, főleg Madonnát tekintve, őt ismerve, nem is értem, hogy sikerült 1 nyávogó picsahangot választani, talán Hámori Eszter egészen korai zsengéje. Ráadásul suttog majdnem végig, alig érteni...
A nőre mindenki "ferde szemmel" néz természetesen, főleg az elhunyt titkárnője, Joanne (Anne Archer), akiről már messziről lerí, hogy mélyebb érzelmet táplált főnöke iránt, a kelleténél. Az első adandó alkalommal már bemártja Maddy-t, azzal, hogy látta őt kokainozni, az öreg házában, sőt arra is utalnak nyomok, hogy ő maga is használt.

Nemsokára az ügyvéd fel is világosítja a nőt arról, hogy ő az, aki tetemesebb összeget örökölt, a végrendelet szerint. Persze ő nem kicsit fel lesz dobva tőle, de azért nem túlságosan. A pasi egyébként nős, Julianne Moore pedig csupán azért kellett a filmbe, hogy ezzel is gyarapítsák a szex-jelenetek számát. Később a pasi elkíséri valami természetgyógyászhoz Rebeccát, ahol naná, hogy sejtelmesen átlátszó nádfal vagy mi előtt sikerül levetkőznie, és Frank mindezt zavarban, de azért kukkolja. A nő persze ezzel tisztában van, biztos hallja, ahogy beszélgetnek, hogy a fickó közvetlenül a fal előtt beszél.. Ez már a 2. komoly koppintás a már említett Sharon Stone-filmre. (csak ott "véletlenül" a tükörben tud Douglas leselkedni.) Ezután már világos, mint a Nap, hogy a férfi seperc alatt rágerjed Maddy-re, aki saját maga sem titkolja, hogy benne lenne 1 afférban. OK, hogy Madonna 1 jó nő, bombajó alakkal, de akkor is fura az a megoldás, hogy miután nagy műgonddal bemutatják boldog házaséletüket a feleségével, kis idő múlva már ugrana rá Rebeccára. Legalábbis nekem az volt. Nem is sokáig kéreti magát, és 1 vacsora után (AHOL VAN 1 érdekes párbeszéd, és Maddy itt jól játszik a tekintetével), visszacsalogatja vízre épült házába (hajójába) a férfit. Míg az Elemi Ösztön-ben tényleg izgalmas, macska-egér játékot játszanak, addig ez 1 olyan egyszerű és egysíkú megoldás a forgatókönyvíró részéről, mint 1 pohár víz. Thillerhez méltó feszültségkeltés szinte sehol sincs. A szerelmi légyottok elmennek, de nekem már Willem és Madonna csókja is kissé erőltetett, a többiről nem is beszélve. Nem látok semmilyen kémiai vonzódást kettőjük között, ami kicsit is hitelessé tenné az affért, nem más, mint rutin-feladat Madonna számára... Mintha unná, vagy nem is tudom. Az akkori klipjeiben (Justify My Love, Erotica, Bad Girl) százszor meggyőzőbb, és jobban is alakít. Itt jóindulattal lehet átlagosnak venni a játékát. Willem-et jó színésznek tartom, de itt ő sem tudott meggyőzni. Először túlságosan kimértnek, "sótlannak" tűnt, aztán nagyon hamar átesett a "ló túloldalára".

A tárgyalás napokon keresztül zajlik, különböző tanúkat hallgatnak meg, és többnyire szorul a hurok Rebecca nyaka körül, de az ügyvéd egyre inkább hisz neki... kiderül hogy a fehér por patikai szer, és hogy a titkárnőcskének viszonya volt a főnökével, kevesebb pénzt is kap ezután, tehát talán a végzet asszonyának szerencséje lesz. Közben minden alkalmat megragadnak a kufircolásra, legyen az a liftben, vagy akár 1 kihalt, félhomályos parkolóházban. Kapunk 1 jó adagot a nő "perverz szexuális játékaiból". Állítólag, ezt már több férfival eljátszotta, aki szintén öreg és gazdag volt. Régebbi szeretőjét (Frank Langella) is majdnem kinyiffantotta, nimfomán hajlamaival, de ő végülis megúszta. Szegény paliról végül kiderül, amikor ő maga (Rebecca) tanúskodik, azért hagyta el, mert 1 másik férfival találta őt, amaz megszégyenül, és a gyanú elterelődik a nőről...

Végül, mivel nincs konkrét bizonyíték ellene, az esküdtszék is mellé áll, és felmentik. Frank eddig mindent elhitt, de most kezd el gyanakodni a nőben, és végül kiderül, 1 régi szeretője tett hamis tanúvallomást, és az egész a 8 millió $ miatt történt. Ezt hallgatja ki Frank a nő lakásában megbújva, és jó gyorsan összeáll a kép, pedig eddig csak ment a micsodája után, és semmi sem érdekelte. :P Kissé röhejes megoldás... Dulakodás, veszekedés tör ki, a 3 fél között (mert ott a régi szerető is), aminek az ál-tanú halálos balesete a vége. De előtte még súlyosan megsebesíti Rebeccát, aki végül kiesik az ablakon(?), és a hullámok közt leli halálát. Ez már majdnem vicces jelenet volt nekem, nem tudom hogy miért. Ha jobban megrendezik, akkor még izgi is lehetett volna. De ez az Uli Edel annyira érthet a szakmához, és a feszültség-keltéshez, mint Uhrin Benedek bácsi az énekléshez. A feleség meg jön, és valószínűleg megbocsát csalfa férjének. (Mert megtudta a viszonyt.)

Összegezve: a 2 főszereplő kapcsolatát jóindulattal se lehetne szerelemnek, se komolyabb vonzalomnak nevezni, legalábbis a férfi részéről ez a totál nem jön le. Marad a puszta szexuális vágy, amiben viszont nem elég meggyőzőek számomra, csak mintha valami B-kategóriás erotikus filmet néznék, totál ismeretlen szereplőkkel! Én ennél jóval többet, hitelesebbet vártam Madonnától, és Willem-től egyaránt! De egyátalán nem győztek meg. Tényleg mintha unták is volna (egymást). Ennél 1000x jobban csinálta Sharon és Michael a pikáns jeleneteket, és nem volt minden ennyire egyértelmű, közel sem. Egyik szereplő sem volt itt annyira szimpatikus, hogy "drukkoljunk" bármelyiküknek.
A forgatókönyv lineáris, túl egyszerű, totál egyértelmű. Feszültség, izgalom sehol. Pár sejtelmes, érdekes pillanat és 1-2 jó párbeszéd, bár inkább átlagos. Színészileg is tök átlagos, bár Anne Archer, Joe Mantegna, és Frank Langella jól játszottak, de ők csupán nyúlfarknyi szerepet kaptak.

Madonna egyetlen pozitívuma a filmben, hogy ekkor volt külsőleg a toppon talán, remek az alakja, amit mutogatnak is bőven. De csupán EZZEL "eladni" ezt a copy-nak is gyenge filmet, ráadásul 1 évvel az Elemi Ösztön UTÁN, hát hatalmas BAKLÖVÉS! Erotikus filmnek még elmegy, thrillernek totál röhejes. A férfi Madonna-rajongók megkapják vizuálisan, amire vágynak, de kb. ennyi. Nekem elég nagy csalódás volt a film, ánblokk.

A nagy kérdés: Madonna buja teste, és pár átlagosan / jól alakító színész elég jó ahhoz, hogy megmentsen 1 klisékkel teli, csattanó nélküli, már-már unalmas forgatókönyvet, és főleg rendezést? A válasz: NEM!!! Érdekességnek jó volt, és talán eredeti hanggal jobban meggyőzne, de nem hiszem, hogy a közeljövőben újranézem! ;P

Bár kedvelem a 2 főszereplőt, a mellékszereplők meg kifejezetten jók, és ha nem láttam volna az Elemi Ösztönt, akkor kapna tőlem egy 10/5-ot, de így, és még jóindulatú vagyok, nem tudok többet adni, mint 10/3